Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1961-02-01

/*) i . ■' • _ a _ > w ’* v tielnii kapcsolatai, helyzetéből adódó érdeke legpregnánsabban kapcsolódik a munkásosztály érdekéliez: a szocializmus megteremtéséhez. A munkás-paraszt szövetség tartalma mór a szo­cialista tulajdon megteremtése, védelme, szilárdítása ós szélesedése egész népgazdaságunk­ban. Ugyanakkor szövetségi politikánk szélesebb is, mint a munkás-paraszt szövetség. Mindenek­előtt az értelmiség kapcsolódik a munkás-paraszt szövetséghez, melynek mint Kádár elvtárs rámutatott, »a szocialista épités előrehaladása napról-napra növeli... társadalmi szerepét, alko­tást) lehetőségeit.* A magyar értelmiségnél - amelynek többsége rendkivül kacskaringéé utat s; tett meg, de amelynek nemcsak negativ, hanem a társadalmi haladás szempontjából pozitiv hagyományai is vannak - a szocializmus építéséért folyó osztályharcban lehetséges és szük­séges elérni, hogy nagyobb odaadással vegye ki részét a társadalmi kérdések megoldásából, népünk erőfeszítéseiből, A proletariátus, munkás-paraszt államunk figyelembe veszi, hogy a proletárdiktatúra létrejötte y után is még hosszú ideig szükségszerűen megmaradnak olyan rétegek, s ezekhez tartozik a városi kispolgárság is, amellyel, mint réteggel szemben nem lehet úgy fellépni, mint az osztály­­ellenséggel szemben. A városi kispolgárság termelőeszközökhöz való viszonyát tekintve kis­tulajdonos és politikai arculatát is ez határozza meg. Ez azt jelenti, lehetőség van arra, hogy a munkásosztály a szocializmus épitésében maga mellé állítsa a városi kispolgárság jelentős részét, döntő többségét. Ehhez az szükséges, hogy fellépjünk a városi kispolgárság spekulá­ciós és jogtalan jövedelemszerzési tevékenysége ellen, támogassuk társadalmilag szükséges és hasznos tevékenységét és a nevelés eszközeivel elősegítsük, hogy a kistulajdonosi viszo­nyok helyett, fokozatosan szocialista termelési viszonyok jöjjenek léire itt is. A szövetségpolitikai elvekből még egy lényeges mozzanat következik. A szocializmus építésé­nek jelenlegi periódusában, mivel a volt kizsákmányoló osztályokat felszámoltuk, az ellenforra­­dalraat levertük és proletárdiktatúránk megerősödött, nagyobb lehetőség teremtődött a volt ki­zsákmányolok átnevelésére. Ennek tükröződése a kulákokkal szemben folytatott jelenlegi jjxdi­­tikánk is. Ez nem jelenti és nem jelentheti, hogy ne legyünk éberek a volt kizsákmányolókkal szemben, s minden erővel meg kell védelmezni szocialista rendszerünket. —— A szövetségi politika irányelvei, mint ismeretes párttagságunk és népünk döntő többségének a véleményével találkozott. A mi körülményeink között, a szocializmus építésének jelenlegi sza­kaszában a nénfrontpolitika ebben a szövetségpolitlkában ölt testet, melynek célia: a szocializ­mus építése,, a béke. függetlenségünk védelme, a proletárinternacionalizmus erősítése, a nem­­zetközi haladó erők támogatása. E népfront politika, szövetségpolitika vezet el a néni-nemzeti egység megvalósulásához. A népfront természetesen több, mint a népfrontmozgalom, ez csak része s egyik eszköze a népfrontpolitika megvalósításának. A népfront vezetője: a párt által vezetett munkásosztály, mely szövetséget köt minddzokkal a rétegekkel, melyek a fenti alap­vető célokat magukévá teszik; A népfront alapja: a munkás-paraszt szövetség. J.3 V ______________________________________________________________________________________ I Í ___________________ ._______ _ te..__________ _■■■ _ ■ -.... 4

Next

/
Thumbnails
Contents