Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-01
*7" i- r’f" te® o • 'áfa • - Pártunk politikai befolyása, a tömegekkel való kapcsolata, az előtte álló, az adott történelmi körülményekből fakadó feladatok megoldása az egyes stratégiai szakaszokban, mindenkor nagyi j J • i ] részben attól függött, hogy helyes, a marxizmus-leninizmus szellemének megfelelő szövetségpolitikai elveket sikerült e meghatározni, s következetesen munkálkodott-e ezeknek a helyes elveknek a megvalósításán. Az ellenforradalom által .megbolygatott osztályerők mozgásába pártunk csak azért tudott meghatározóíag beavatkozni, csak azért lehetett - többek között - viszonylag rövid idő alatt konszolidálni, mert helyes marxista-leninista szövetségi politikát dolgozott ki és valósitott meg, A szocialista forradalom fő kérdése: a proletárdiktatúra kivívása, a munkáshatqlom megszilárdítása. s ezen: keresztül a szocializmus megvalósitása. A szövetségesek megnyerése, a munkásosztálynak más rétegekkel való szövetsége ebb&l adódik. Az 1848-as forradalmaktól kezdve a forradalmi marxizmus mindig azon az állásponton volt, hogy a munkásosztály által vezetett forradalom, a proletárforradalom, a hatalom megszerzése a munkásosztály által nemcsak attól függ, hogy a munkásosztály, pártja vezetésével hajland^-e cselekedni, hanem attól is, hogy te maga mögé tudja-e sorakoztatni azokat a rétegeket, s ezeknek a rétegeknek forradalmi energiáját helyes irányba tudja koncentrálni, melyek a régi rend elleni megdöntésnél és az uj rend kialakulásánál számításba jönnek. Ebből következik, hogy a forradalmi folyamat különbőzé neriodusüin. az egyes stratégiai szakaszokban, a különböző osztálverók céliának, mozgásának, a munkásosztálv politikája hatásénak, s a nemzetközi körülmények változásainak megfelelően, különböző osztályerőkkel kell és lehet szövetségre lépni, különböző erőket kell semlegesíteni, illetve különböző erők ellen kell fellépni. > a . » í • i # • • s í.■ •• \ • - «• ■.! -' I Pártunk VII. kongresszusa a fenti elveket figyelembevéve, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában - a szocializmus alapjai kialakulása szakaszában - felmérve és meghatározva társadalmunk osztályösszetótelét, szocialista rendszerünk elért eredményeit, pontosan lerögziyN tette azokat az elveket, melyek szövetségi politikánk tartalmát adják. ;,v; /..} •, v ‘ ■ V- ta ' •'*’ . ' - / . lí --»3* .* *1 *5? ' í* > •• 1 í > 1 - ' C • / ''-te*1 ' 1 A szövetségpolitikai elvek meghatározásánál a VII. kongresszus lényegében a következőkből indult ki: A párt szövetsógpolitikája 1956 óta a különböző periódusokban, a munkáshatalom helyzetének megfelelően különböző célok körül alakult ki, fejlődött és szélesedett. Ezek az egyes etapok szocialista társadalmunk építése szempontjából sziikségszeriiek voltak, s annak a folyamatnak voltak a kifejeződései, ahogy a történelmi szakaszban a szövetségesek álláspontja fejlődött, így pl, a legfontosabb szövetségesünkkel / dolgozó parasztsággal 1956-57-ben abban volt a szövetség lényege, hogy a föld megvédésében kötött szövetséget a munkásosztállyal, melyet csak a szocialista hatalom megszilárdulásán keresztül látott megvalósíthatónak. Fokozatosan alakult ki a mai munkás-paraszt összefogás alapvető tartalma: !>a népi hatalom közös védelme és erősítése a szocialista társadalom felépítésére kötött szövetség... a szocialista magyar falu* megteremtése. (Kádár elvtárs komgresszusi beszámolójából-.) Az 1956 november 4.től az 1959 -es, a párt VII. kongresszusáig terjedő, időszaknak az a lényege, hogy a párt I Á± 1 •---_____-----------------------------------------------------------------------------1 - ! „„ta srt ' ----------------------—---------------------------- 1 --------------------------------------. . - . - .. . - . . —- re . . - -tt-..
