Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-01
J fp *** t . * Nem V. kerületi problémáról kiván szólni. Vannak olyan kisemberek - főleg az államvasutaknál - ahol a férj dolgozik a család pedig otthon van. Ilyen emberekkel beszéltem az életkörülményekről. A beszélgetésből az jött ki, hogy 56. óta jobbak a viszonyok, de az idén már nehezebb volt mint az előző években. Ezek a vasutasok az állataik részére eddig ott vásárolták a takarmányt, ahol az olcsóbb volt, de az idén már a gazdáktól nem tudtak beszerezni semmit. Felveti a kérdést Lehoczki elvtárs, hogy nem lenne-e mód arra, hogy kis terménykereskedóseket létesítenének, ahol ezek az emberek beszerezhetnék a szükséges takarmányt az álltaik részére. Véleménye szerint ezzel növelni lehetne az állattenyésztést és az emberek is elégedettek lennének. Másik probléma: sokan mondják, hogy a IíTSz-ekben megbújtak sokan a deklasszált elemek közül. Véleménye, hogy a KTSz-ekben az ellenőrzést fokozni kellene. Az anyagot egészében nagyon komoly, jó anyagnak tartja. Szükségesnek látja, hogy az anyaggal még ez évben az oktatás vonalán is y foglalkozzanak. Siklós Margit et.:. Mélységesen nem ért egyet azokkal az alapgondolatokkal, melyeket Sas elvtárs kifejtett. Tudomásul kell venni azt, hogy az illegalitásban is nagyon sok értelmiségi elvtárs vállalt részt. Nem irigyli a fiatal értelmiségtől az adott helyzetet, de ne tegyenek ilyen fajta megkülönböztetéseket, mert ez a kommunista értelmiségieket ellcedveleniti. A munkában dolgozó értelmiségiek zöme ma is régi értelmiség. Az értelmiség körében az MSzMP az értelmiséggel szemben azért hatott, mert biztak benne. A párttag értelmiségieknek lehetőséget kell arra adni, hogy társadalmi munkájuk mellett szakmailag is úgy fejlődjenek, mint a pártonkivüliek. Valamikor olyanfajta megkülönböztetések voltak, hogy valaki vagy kommunista, vagy szakember. Félő, hogy ez később gyakorlati probléma lesz. Ha rétegzünk, akkor azt kell mondani, hogy van kommunista értelmiy ség és van egy kisebbség, amely ellenség. Hogy a köztük lévő rétegből mennyi halad a kommunizmus felé, abban nagy része van annak, hogy mennyire becsüljük a kommunista értelmiséget. Véleménye szerint a kommunista gazdasági vezetők nagyon sokat tudnak tenni az értelmiség nevelésében. Hogyan beszélik meg a feladatokat, politikai tartalmát meg tudja-e adni, őszinte légkör teremtése, stb. Ezeknek a kérdéseknek a tárgyalásánál fel kellene vetni ^ ezt a kommunista vezetők felé. Tamás.Lászlóet.: Kapcsolódik Siklós elvtársnő hozzászólásához. Amikor mi arról beszélünk, hogy egyetértünk a határozattal, ez a Párt értelmiségi politikájára is vonatkozik. Ugyanakkor az egyes kérdésekben felmerülnek problémák, amelyek azt mutatják, hogy az elfogadás és az elgondolás között differenciák vannak. Az értelmiség megitélésének a kérdését érdemes megvitatni. Nyilvánvaló, hogy Sas elvtárs által kifejtett vélemény nem egyedülálló, ami nem helyes. Mindenki előtt tudott dolog, hogy a szocializmus építésében fontos szerep jut az értelmiségnek. Néhány százezer kommunista nem tudja egyedül a kommunizmust felépíteni. A Pártnak olyan szövetségi politikát kell folytatni, amely alkalmassá teszi a széles tömegeket arra, hogy segitsék a szocializmus építését. Kategóriák felállításával elvágjuk az utat attól, hogy az értelmi-IÁ __- 8 -L-ehoczki Mihály et.:
