Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-11-30
Ml ~-A -Oia.ios József et. /KGM/ Nagy elvtárs olyan kérdést vetett fel, amelyben benne van az „ egész ipar politikája. Ha úgy nézzük a kérdést, hogy az ország exportjának jelentős részét a KGM területéről kell, akkor előtérbe kerül a műszaki fejlesztés kérdése,a párt egész politikájának szellemében történt , Más kérdés az, hogy ezeknek a gyártása árkérdés, technológia kérdése, ez a gyenge pontunk és külföld is sok tekintetben ezt vitathatóvá teszi. Néhány szót a műszaki fejlesztésről. A szerszám-gépipar pld. az elmúlt 15 év alatt lo évig stagnált s az elmúlt 4-5 évben egymás után jöiHnek ki a modern szeissámgépek és amit tavaly bemutattunk, azt már kezdik gyártani és jövőre megy exportra. A tendencia jó, tovább kell fejleszteni. Ez összefügg az egész ipar politikájával. Termelőeszközök jobb kihasználásának a kérdése: - Itt is el „lehet mondani, hogy benne van az egész ipar politikája. Ez a kérdés társadalmi problémává is válik. Mi ennek a kérdésnek a megoldásához hozzáfogtunk. Gazdasági bizottság előtt van a javaslat, hogy hogyan menjünk előbbre a két.műszak kihasználásában. Meg kell monf ‘ dani, hogy ezen intézkedéssel, hogy a jelenlegi 1 műszak helyett a 2 és 3 műszak kihasználással különösebb anyagiak nélkül rengeteg beruházást takarítunk meg. Ennél az intézkedésnél is fel kell mérni a gépparkot - gazdaságosan kell gazdálkodni. Ha figyelembe vesszük, hogy szerszámgépek 7o-8o %-a exportra megy, hallatlan nagy jelentősége van egy szervezeti intézkedésnek. Ezt komolyan vesszük, ezzel foglalkozunk, azonban ez nemcsak technika probléma, ez országos probléma. Az emberek fejében megszokottság van, hogy jobb egy műszakban dolgozni, nem látják, hogy ennek milyen gazdasági kihatása van. A jövőre vonatkozólag addig nem adunk ki gépeket, amig fel nem futnak két műszakra, elkezdjük ezt a munkát, ami tudjuk, hogy nem lesz könnyű dolog. Anyag probléma: - hát ez a legkevesebb. Nálunk jelenleg az 1961. évi te tervekkel kapcsolatban a kohászatnál lo.ooo tonnánál nem tudjuk, Hogy honnan szedjük az anyagot. Nincs felesleges anyag ami eltűnik úgy, ahogy azt Droppa elvtárs felvetette, Ninafis olyan probléma, hogy hova tegyük a meglévő kereteket. Gazdaságosság kérdése, kiszámítása. Mi ezt megvizsgáltukós úgy néztük, hogy boltot csinálunk-e vagy nem. Sem a beruházási apparátus, ——" sem személyi feltételek nincsenek meg. Valahogy úgy néz ki, hogy, aki másra nem jó azt megteszik beruházónak. Egy adminisztrációs f apparátusnak tekintik, holott ez nagyon komoly tudományos felkészültf séget jelent. Ott tartunk, hogy minden egy nevezőn fut és a sok i apró„ probléma miatt a nagyok elsikkadnak. A Politikai bizottság határozata után az iparpolitikai főozstály kommunistái felvetették, hogy kellene valamit csinálni, adtak javaslatot, a szándék jó, el lehet gondolkodni rajta. Export vonatkozásban, hogy melyik gazdaságos, melyik nem, néhány cikknél meg tudjuk mondani, néhánynál nem. Ebből adódnak olyan dolgok, hogy később ráfizetünk. Egy dolog, hogy mi az export-import kérdésről kompi, tárgyalunk és vannak kérdések, ha mi nagyon fel lennénk készülve és látnánk, hogy mit miért adunk-veszünk az jönne ki,hogy az export volumen erőltetése helyett jobban jönnénk ki az import növelésével. Import volumen vonalon politikai kihatások is vannak. j n_____________________________________________________------if M ■ , , , , ,, , ......... !_________________________________________________________________________ re____________________________fa__________________________._________________
