Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-02-10
hogy maga a jelentés elsősorban a szervezeti megoldásokkal foglalkozik és csal! kismértékben tér ki a felvetett politikai kérdésekre. „ Ennek alapján úgy döntöttünk, hogy a jelentést átdolgozzuk és átdolgozásra a személyzeti főosztályt kertük meg. Az átdolgozás után csak egy rövid bevezető készült a személyzeti főosztály részéről. Ez a bevezető rósz lényegében tebben a jelentésben is benne van. Lényegében az eredeti jelentést adtuk tovább. Maros Józsefné: A jelentés hangneme nem a pártszervezet nevében hangzik. Mi nem a személyzeti főosztálytól, hanem a pártbizottságtól kértünk jelentést. Keres Imre: ; Az újonnan bekerült elvtársakat két izben hívtuk össze. Az első összehívás még a kerületi Végrehajtóbizottság felhívása előtt volt. Az elvtársai! problémái elébbé különbözőek egymástól, a következő összehívásokat szakosítva fogjuk tartani. Részben a már bentlévő és újonnan bekerült elvtársakat kívánjuk kiküldeni. Egyenlőre nem az iskolásokat. A jelenlegi utánpótlás nem túlméretezett a káderproblémák megoldásában. • te A nehézségek megszüntetése kb. másfél, 2 év múlva fog megszűnni. A kiküldésekkel minden területen komoly nehézségeink vannak. Az apparátus megtisztítása: Az egész apparátusban 17 fő ellen merült fel politikai kifogás. Alsóbb szinten az apparátus további tisztogatása folyik /vám, Masped stb/. A minisztérium pártbizottsága milyen hatást gyakorol a kádermunkára: a minisztérium pártbizottsága és végrehajtóbizottsága több izben foglalkozott részben teljes összefüggésében, a személyzeti munkával. Résztvett egy-egy tárület munkájában. Ma már rendszeres a pártbizoutság titkára és a személyzeti főosztály között a kapcsolat. Rendszeresen összeülünk. Ezen a téren előrehaladás van,a pártbizottság munkatervében is szerepel ismételten a személyzeti munka összefüggésében való megvitatása. Ma a minisztérium pártbizottsága véleményét megfelelő módon tudjuk egyeztetni és érvényesíteni a személyzeti munkában és lényeges nézeteltérések ilyen kérdésekben nem merültek fel. ^ Kálmán Sándor: 1958-ban bekerült embereket osztottuk be, hogy járjanak el az előadásokra. Külön beszéltünk velük. Kb. 50 emberről van szó. A később bekerülteket nem is akartuk küldeni. Mi két esötben ellenőriztük. Több helyen menetközben felmerült, hogy jobbnál! látjál!, ha vállalati szakemberektől kapnak segitséget. Mi is hajlottunk erre. A túltermelés kérdése: ez vaklárma. Nem tudom kinek áll érdekében ez felverni. Véleményem, hogy egyáltalán nincs túltermelés. Ezt a munkát tovább kell folytatni. Figyelembe kell venni, hogy az a változás, ami 1949-ben elkezdődött az államapparátus területén, a külkereskedelemben nem egészen igy zajlott le. Ez rendkívül speciális terület. $zt mutatja a külkereskedelem egész„területének összetétele. Az a véleményem, hogy nincs szó túltermelésről. A levelező nők képzése szükséges. A levelezők átlagos életkora most 55 év. Ezt nyugodtan lehet továbbfejleszteni. 4 közgazdasági technikumnak 4 osztályáról van szó, ahol 3°-3o ember tanul külkereskedelmi szakon. A legjobbakat, akik nem tanulna!! tovább, átvesszük. Az alapvető elgondolás as volt, hogy itt már nyelvben fel tudjulc készíteni az embereket a közgazdasági egyetemre. Ezek kicsit ismerik a külkereskedelmi technikát és a nyelvet. Ennek a gyümölcse kb. 1963-ban lesz. A Művelődésügyi Minisztérium nagyon komolyan felvetette, hogy a 4 technikumot terjesszük ki 10 osztályra. M r
