Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-09-07
- 15 -Vass Henrik elvtárs: * A jelentést hasznosnak tartja, megfelelően tükrözi a fejlődést, azonban egy két észrevétele mégis van: Nem lehet elfogadni, hogy az egyéni, vállalati anyagi érdekek előtérbe kerüljenek az országos érdekeknél* Szerinte sok helyen liberálisan foglal nak állást a párt- és szakszervezeti titkárok ebben a kérdésben. Sok helyen előfordul, hogy az országos érdekek a helyi érdekek mögé szorulnak. Ez igy érdekvédelmezós1* Általában ez alatt azt értik, hogy szociális téren mi történik a dolgozók érdekében, s ez értelmezés nyomán kihagyják a munkát. Pedig a minőségi mutatók alakulása a munkásság érdeke is”. Nem arról van szó, hogy a szakszervezet és a munkások nem értik ezt, hanem egyszerűen szemléletükből kimarad ez, igy egyéni, helyi érdekvédelem formájában jelentkezik. Ez még az anyagban is kissé tisztázatlan:. A jelentés kitételei fólreórthetőek, ugyanis nem kapitalista országról ós üzemekről van szó, ezért alapvető problémánk, hogy a dolgozók érdekeit helyesen értelmezve össze kell hangolni a népgazdaság érdekeivel?* Az említett elvtársakon kivül a gazdasági vezetők liberalizmusa is prob. fa lémát jelent. Sok tenni való van ezen a téren. Helytelen törekvésekkel C szemben nem lépnek fel, mert az népszerűtlen. Véleménye szerint a mozgalmi munkának az ilyenfajta munkamegosztással is foglalkoznia kell. A funkcionáriusoknak el kell jutni oda, hogy a népgazdasági szemléletet igyekezzenek érvényre juttatni ós összehangolni a dolgozók érdekeivel. Javasolja, hogy a jelentést egészítsék ki az elhangzottakkal ós a termelés legfontosabb mutatóit is vegyék be, mert a tervteljesitós igen fontos kérdés, ebből nem helyes a politikai munkát-kiszakítani. Va.itai elvtárs: Véleménye szerint náluk a szakszervezeti szakvódel.em a termelést gátló munkák elhárításán keresztül érvényesül, emelhtt jelentkezik a munka napi problémáinak tisztázása is. Ő sem ért egyet azzal, hogy a szakte szervezeti bizalmiak ne vállalják a népszerűtlen feladatokat. Náluk 1956-után éppen ők voltak, akik felléptek a sztrájkolókkal szemben, rx felvilágosító munkát végeztek a sztrájk megszüntetése érdekében, ebben az időben is komolyan foglalkoztak a termelés kérdéseivel. Egyetért azzal, hogy a munkafegyelem, a minőség kérdésében is sokkal több figyelmet kell szentelni a mutatkozó hiányosságoknak. fe Elmondja, hogy a 43. sz. Épitőipari Vállalatnál visszaállították a havi termelési tanácskozásokat, valamint a brigádtanácskozásokat is, hogy jobban beilleszkedhessenek a dolgozók a termelés ós irányítás kérdéseibe is. Az üzemi tanáccsal közösen végzi a szakszervezet a munkaverseny, a következő időszak tennivalóinak meghatározását. Mégis gátlónak tartja, hogy az üzemi tahács kétharmad része szakszervezeti aktívából áll. Amikor az üzemi tanácsot létrehozták, akkor erre szükség volt, ma már -véleménye szerint - az üzemi demokrácia gátlójává vált. Ha mód van ennek megváltoztatására, akkor kéri a segítséget. Hejnold elvtárstól megkérdezi, hogy a szakszervezeti bizalmi a termelés kérdésével úgy foglalkozzon, hogy a dolgozók munkaintenzitását, vagy a műszaki intenzitást fokozzák? Ok a máguk részéről a gépesítés terén szeretnének nagyobb intenzitást elérni, nem a dolgozók fizikai munkájának intenzitását;. • ré______________ —J ■ - ^ ^ ^ ^ „ . . — ■— -’ -----
