Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-09-07
-13- f t h ■ m / \ * j Szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak előzetesen összehívják a munkavezetőket ás megbeszélik azokat a dolgokat, amelyeket a termelési tanácskozások megvitatnak. Probléma még, hogy az egyes alsóbb vezetők nincsenek mindég megfelelően felkészítve, hiányzik, hogy a vállalat gazdasági vezetői ezeket felkészítenék és politikailag is megmagyaráznák azokat a dolgokat, amelyeket levisznek a dolgozók felé. Nagy Lajos et. A Budapesti Titkárság nevében köszönetét akarok mondani azért, hogy a kerületi Pártbizottság napirendre tűzte az épitőipari szakszervezeti munkát, mert ennek alapján mi is meg tudjuk javítani munkánkat. A kiválasztásra azt lehet mondani, hogy túl szerencsés volt, mert tényleg ezeknél a vállalatoknál jól megy a munka és különösebb probléma nincs. Nem mondanánk azonban igazat, ha azt mondanánk, hogy. minden vállalatnál igy megy a munka, de kétségtelen, hogy az 1958- 1959-es határozathoz képest javult a helyzet és ez nagymértékben , azoknak a kommunistáknak, társadalmi munkásoknak köszönhető, akiket { fa le lehetett vonni a szakszervezeti munkába. Azonban el kell mondani a kerületi Pártbizottság előtt, hogy „még igen sok gonddal küzdünk az a 1apazervezetőink munkáját illetően. Ez pedig az, hogy a miniszteri M utasítások, kormányhatározatok„ végrehajtását illetően nagyon erélyesen fel kell lépni. Vannak vállalatok, akik a népszerűtlen feladatok megoldását az üzemi bizottságokra, pártszervezetekre hárítják és ebben a kérdésben nincs következetesség a gazdasági vezetők részéről. Pld. az egyösszegű utalványozás kérdése, vannak gazdasági vezetők, akik nem egyöntetűen vitték a dolgozók felé és vannak vállalatok, ahol ez a fontos kérdés el sem indult. , ,, Mi ezekben a kérdésekben kérjük a Pártbizottság segitseget olyan érte lomban, hogy a miniszteri utasítások végrehajtása automatikus közös feladat legyen. Javításra szorul az üzemi dem. fejlesztésének a kérdése es ehhez y kapcsolódik a népgazdasági szemlélet kérdése is. Arról szeretnek beszélni, hogy mi a párt politikájának az Útmutatásai lepjen igen lgl| , komoly erőfeszítés eket teszünk az üzemi demokrácia fejlesztése érte dekében, de itt is van olyan dolog, amellyel a dolgozók politikai öntudatát lehetne fejleszteni. Nem mindég viszik termelési„értekezletek elé, hanem szükebb körben intézik el és nem mutatkozik meg minden esetben az emberek politikai nevelésének a kérdése. Ha mi tovább akarunk l^pni özekben a. kérdésekben, akkor feltétlenül sokkal jobban kell foglalkozni az üzemi demokrácia egészséges fejlesztése kérdésével és mi ebben a kérdésben teszünk is erőfeszítéseket. A népgazdasági szemlélet kialakításával kapcsolatban igen komoly erőfeszítéseket teszünk és a szakszervezeti bizottságok figyelmét arra irányítsuk, hogy mind többet foglalkozzanak közgazdasági kérdésekkel, hogy lássák, hogy mennyire a termelékenység emelkedésétől függ, hogy milyen mértékben haladunk előre a szocializmus, az életszínvonal emelkedése terén. Felvetném iég néhány helyen a szakszervezeti bizottságok és bizalmiak megbecsülésének a kérdését. Oda már eljutottunk, hogy megfelelő kapcsolat alakult ki a gazdasági vezető és szakszervezeti vezető között, de a különböző reszortosok, választott„emberek figyelmen kivül hagyása miatt a gazdasági vezetés részéről a titkárokra hárul minden olyan feladat, melyben intézkedni kell. ___________________________________________r_______________________________________ . ... X
