Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-07-27
A párttagság szociális összetételének javítását a kerületünkben lévő ipari üzetoekben, vállalatoknál /építőipar, nyomdák stb./ dolgozók legjobbjainak felvételével segítjük elő. Az ipari munkások felvételénél az a tapasztalat, hogy a jelöltek érdeme a termelésben, a szakmai munkában végzett eredményes tevékenység. Hiányzik sokszor a politikai fejlettségre, a határozott kiállásra a társadalmi munkára való hivatkozás. Volt időszak, különösen az ellenforradalom után, amikor a termelés fokozása egyben a legnagyobb politikai öntidatot is jelentette. Ma a termelés fokozása sokszor osak az anyagi előnyök növekedését jelenti. Az alapszervezetek előkészítő nevelő munkáját itt is fokozni kell és amellett, hogy elsősorban továbbra is az ipari munkások felvételét kell szorgalmazni, az igényességnek itt is nőni kell. Igen ritka eset, hogy a felveendő munkás rendszeresen aktiv társadéinál munkát végezne. El fa kell érni, hogy a munkások felvétele ne csak a szociális összetétel szempontjából, hanem minőségileg is javítsa a kerület párttagságát. A kerületben dolgozó értelmiségiek száma igen nagy viszont a párttagságban az arányuk alacsony. Az értelmiség felé hosszú ideig nőm politizáltunk megfelelően, pedig túlnyomó többségük alkotni akaró, becsületes jószándóku ember. Politikai elképzelésük és fejlődésük egyenetlen és sok polgári vonást lehet találni bennük. Nagy segítséget kell részükre adni, hogy egyrészt megszabaduljanak ezektől a terhes örökségektől, má részt éppen ennek eredményeképpen már jé irányba neveljék a mellettük dolgozd fiatalokat. Ehhez a pártszervezetek elvi szilárdéi sága és következetessége, nagy türelme és megértése, emberi módszerei szükségesek. Az ellenforradalom után elég nagy volt a bizalmatlanság az értelmiségiekkel szemben, mert az értelmiség fenntartással fogadta a párt politikáját. Amikor a zárkózottság oldódni, kezdett, akkor zavart okozott a megkülönböztetés a régi ós uj értelmiség között, a párttag és pártonkivüli értelmiség között, a műszaki ós egyéb értelmiség között. Ezek a káros kategorizálások nemcsak helytelen politikai szempontból, hanem szubjektív szembenállásból, emberi hibákból is adódtak. Ezt a véleményünket alátámasztotta a párt szövetségi politikájával foglalkozó taggyűlések tapasztalatai. Ilyen körülmények között elég nehéz volt az értelmiség közötti politikai munka, a harc a helytelen idealista nézetek ellen, nem voltak egészséges viták, mert az értelmiségiek nem akart ak ós nem mertek vitatkozni. Nem mondták el véleményüket, ha pedig megmondták, akkor egyes alapszervezetek nem a helytelen vélemények, hanem a véleményt mondó értelmiségi ellen harcoltak. A legnagyobb eszmei és politikai segitséget kell tehát ennek a rétegnek adni ós tudatos nevelésüknek a párt irányába itt kell talán a 1 egs ze rv ezett ebbe nek lenni 25 __ I - * - \ " * r
