Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-05-04
' 5 J • !f Maros Józsefné et. Vass Henrik elvtárssal beszélgettem - jelenleg külföldön van, azért nem tudott eljönni a VB ülésre - és két tartalmi észrevétel volt, amivel ki kellene egészíteni az anyagot: 1. Az anyag foglalkozik azzal, hogy a párt politikája a széles tömegekhez, hogyan jutott el, ugyanakkor az egyes alapszervezetek munkáján keresztül a párt politikájának a vitele negatív irányban hat a pártonkivüliek felé, mert nem helyes rnódszerekkel dolgoznak. Ezen belül is lényeges kérdés annak az aláhúzása amikor a pai-bszervesebekkel tárgyalunk, hogy képesek a kommunisták a maguk területén az emberekkel való foglalkozást. Fontos ez különösen olyan területen, ahol kislétszámú a pártszervezet ós nagy létszámmal vannak pártonkivüli dolgozók, hogy az a kislétszámu gárda hogyan tud megnyerni pártonkivüli dolgozókat, mert a pártunk létszáma kisebb, mint az ellenforradalmat megelőző időkben volt és meg kell oldani ezzel a kis létszámmal is a nagy feladatokat. 2. Az ellenőrzéssel kapcsolatos határozatok végrehajtása: Ismeretes, hogy egyes hivatali, minisztériumi pártellenőrzési jogot kaptak. A pártszervezetek az ellenőrzésnek a szorosan vett ellenőrzési értelméből indulnak ki. Nem érzeni eléggé a munkába a sete gitő szándékot, amikor a pártszerveetek egy-egy kérdéshez hozzányúlnak, hogy feltárják a hiányosságokat es segítsenek annak kijavításában. Vélt ellenzékiség tapasztalható, nem teljesen a hibák kijavítására irányul ez a munka. 3. Javasolta Vass elvtárs, hogy egyet ért, hogy a vita 4 pont köré csoportosuljon, amit a 12. oldalon javasol az anyag, de a véleménye az, hogy ennek a 4 pontnak megfelelően kellene az anya- ' got átcsoportosítani s sokkal áttekinthetőbb lenne. Tartalmazza ezeket a megállapításokat, kérdéseket, de kisebb átcsoportosításokat kellene eszközölni, hogy amikor tovább visszük az alapszervezetek felé az anyagot a pártvezetőségek is világosan tudjanak tájékozódni és konzekvenciákat levonni. Sebes Sándor et. Az ilyen anyagnak megvannak a korlátai, ami arra kényszerítik a készítőket, hogy rövden próbálják összeállítani, te Felvetném, hogy ahhoz, hogy mi a Pártbizottság irányitó munkáját a pártmunka stílusáénak jelenlegi helyzetét fel tudjuk mérni, össze kellene hasonlítani a múlttal, mennyiben változott a jelenlegi időszakban. Erről egy szó nincs. „ A követelmény az, hogy a pártbizottság tagjai jobban„ ismerjek a kerület problémáit, a kerület sajátos problémáiból kiindulva legyenek képesek a párt határozatát helyesen,„megfelelően alkalmazni. Kell, hogy megfelelően legyenek tájékozódva, s ezt a tájékoztatást papíron soha sem lehet megadni. Lehet tapasztalatokab összegezve eljuttatni papíron a pártbizottság tagjainak, mégis ami a legjobban hiányzik az az, hogy a kerület problémáit az emberekkel való közvetlen kapcsolaton keresztül ismerjek még. j-tt „nemcsak a párttagságra gondolok, hanem a kerület lakóira. Nem történik meg az, hogy a pártbizottsági tagok, mint megfigyelők kimennenek egy-egy tanácstagi beszámolóra. Igaz, hogy a problémák a pártkör— zeteken keresztül jutnak el. A kerület nem a kerület lakóinak a problémáival foglalkozik, hanem a kerületben lévő intézmények, hivatalok pártszervezeteinek problémáival. á pártbizottság apparátusának a munkája „ketté válik egymástól. Az anyag a pártbizottság irányító munkáját tárgyalja, de nem beszél a Végrehajtóbizottság és az apparátus kapcsolatáról, a Vegrehajtóbizottság munkájáról, ami nem teljesen azonos a Pártbizottság irányitó munkájával, mert a„Pártbizottság 2-3 havonként ül össze, tárgyal meg problémákat és hoz határozatokat. gr_____ i .- 2 - • ' 1 r.
