Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-04-06
Érdekes kísérlet volt a jogászok körében. Ez nekem nagyon tetszett. A beruházási probléma és kapcsolatiak a tervezőintézetekkel sokait vitatott probléma volt. Ezzel kapcsolatban sokkal élesebb kifejezéseket használtaik mint a jelentésben van. Mi ezt tompítottuk, mert igy reálisabbnak találtuk. Ezeknek a tevékenysége ellentmond gyakran a tervezőintézetek időbeosztásával. Rózsa elvtárs: ■ A belépést egy-egy munkába sokszor a Politikai Bizottság határozza meg. Van egy beruházó szex'v, amely alacsonyabban vap. A beruházó szerv és az intézet között sokszor nagy vita van. Előfordul, hogy többször át kellett egy készet tervezni. Így alakult ki a tervezőintézeteknél az a vélemény, hogy bei'uházó szervekre nincs szükség. Ez anarchista álláspont. Az ateista világnézeti előadást először a gártvezetőség, a párttagok részére szeretnénk megtartani. Itt a neveld munkával nagyon el vagyunk maradva. A későbbiek folyamán terjesztenénk ki a pártönki vül lekre. A tervezői bérrendszer kérdése a Kongresszuson is felvetődött. A bérrendszer jelenlegi formáját nem tartják helyesnek. Tavaly ősz óta van egy helytelen álláspont a tervező vállalatoknál, amivel szemben fel kell lépni: van elég pénz, miért kell társadalmi munkába elvégezni például a házak állagfelmérését. Vagy például, hogy 2-3 éven belül minden mérnöknek autója lesz stb. Ilyen helytelen irányzatok vannak. Forgács Ede: A Gazdasági Bizottság jelenleg uj bérezési rendszert nem fogad el, úgy döntöttek, hogy több szerv együttesen kiküld 2-3 népi demokratikus államba tanulmányozni az ottani bérrendszert. Ha ezek visszatérnek, a tapasztalatok alapján ismét foglalkoznál! a kérdéssel. Ha a titkárok felé továbbvisszük ezt az anyagot, javasolom, hogy a bérezési kérdést ne hangsúlyozzuk ennyire ki mint az anyagban van. Borsos elvtárs: ~ Az anyagot nagyon jónak tartom. Alkalmasnak arra, hogy a„Végrehajtóbizottságot tájékoztassa erről a kérdésről, másrészt azért, hogy a pártszervezetek titkárainak átfogó képet adjunk e területről. Ezért nem tartom hibánál!, hogy ilyen hosszú az anyag. Néhány gondolat: felvetném még az élettel való-kapcsolatát a térte vezőknek. Azért vétem fel, mert a beruházó szervekkel való helyteu lén álláspont is felmerült. Ugyanis a tervezők szeretnének az eddigieknél szabadabban, lazábban dolgozni. Ennek sok hátránya lehetne. Azt mondanám, hogy vannak területek, ahol nemcsak egyszerűen a beruházóval kellene szoros kapcsolatot tártani, hanem a megrendelővel is. A kereskedelem munkáiból indulok ki. Amikor egy kis tejpavillont terveztek, épitettelc, kivittem oda egy dolgozót, aki ilyenben dolgozik hosszabb ideje. Sok használható ötletet adott a tervezőknek és a kivitelezőknek is. A takarékosság kérdését jobban aláhúznám. Mi sokszor pazarlunk. Van aTerüh'ásró valTaTát - az ő kiadása áítól függ, hogy mennyit kap az OT-től. Gyakran nagyon sokkal túlteljesítik a beruházási összeget. Erről feltétlenül többet kellbeszélni. Hasonló dolog a felelősség kérdése. Világos, hogy ha tervet a tervező késziti minden oldalról be akarja magát biztosítani. Nem tartja szem előtt a atkarékosságot. Ugyan ilyen a helyzet a szociális rész kérdéseivel kapcsolatban is. ra tei _ «riwww/»iiiMMawí»»s»ey*a>,t I ] i
