Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1960-03-23

/ ; j . -5- y ) 3. A pártbizottság foglalkozott az aj értékesítést formával, túl vagyunk a kezdeti szakaszon, de még van sok tennivalónk és a pártszervezeteknek sokkal többet kell tenni, mint tettek. A pártbizottsági ülésen foglalkoztunk a raktározási kérdésekről is. Olyan a helyzet, hogy a második ötéves terv végére romlani fog a raktározási helyzet, ami nem jelent biztató képet a társadalmi tulajdon védelme szem­pontjából. Ez nagyon rossz hatással van a minisztérium dolgozóira. Minden szerv megérti ezt a problémát, de konkrét intézkedés nem történik. Ilyen körülmények között a társadalmi tulajdon védelme érdekében nem lehet fel­lépni. A minisztériumi pártszervezetek úgy kívánnak a továbbiakban még alaposab­ban foglalkozni a határozattal, hogy annak egyes rész kérdéseit napirend­re tűzik alapszervi taggyűlésen, vezetőségi íllésekon, ■ j • tói -tó,-; Vajda Lajos et. Az anyag i3 és Borsos elvtársnak a kérdésekre adott válasza is megemlé­kezett a nagykereskedelmi vállalatokról. A nagykereskedelmi vállalatok a Politikai Bizottság határozatának érdelmében lényeges szerepet tölte­nek be, fontos tételek biztosításában, stb. Az V.kerületi szintet értve nagyon komoly munkát végeznek, szerencse, hogy olyan vezetőkkel rendelkez­nek, hogy be tudják tölteni ezt a hivatásukat. Azonban fel kell hivni a figyelmet, hogy ennek a vezető gárdának az életköra 4o-5o éven felüli, s te az utánpótlás”kérdése ma is problémaként jelentkezik. A másik dolog, hogy a határozat ismertetése - mint ahogy Borsos elvtárs is elmondta - megtörtént, de elsősorban a belkereskedelemhez tartozó vállalatoknál, pedig jó néhány vállalat van olyan amelyik nem a belkeres­kedelemhez tartozik. EZen a területen nem volt megfelelő a határozat le­vitáié. Sokszor követelték ezt tőlünk, de nem tudtuk megadni. A nagykereskedelmi vállalatok a maguk tervazámait, mutatóit jól teljesí­tették, ehhez nem kismértékben járult hozzá a Politikai Bizottság határo­zata is. Ezeknél a vállalatoknál nincs meg a pártellenőrzési jog, mégis az együttműködés teljes mértékben kielégítő. Néhány problémát felvetettek a nagykereskedelmi vállalatok, amelyek a mostani vitánál is felvetődtek. Ilyen pld. ipar ráhatás kérdése. Megtör­ténik az iparnál hálózati vonal átprofilirozás az üzemeknél és nem kér­dezik meg a kereskedelem véleményét és megtörténik, hogy a több helyen gyártott cikkek az átgrof. következtében nem oda kerül. Ehhez tartozik az is, hogy a termelés szempontjából agy helyre összpontosítják a ter­melést. Ilyen esetben egy üzem kiesése, leállása az egész tároa területén problémát okozhat. És az ilyen problémákat jogosan vetik fel a vállalatok. Azt hiszem alá lehet huzni - az ipar elsődlegességét elismerve - hogy a nagyhatalom túl nagy az igényekhez és követelményekhez képest. Kis és nagykereskedelem kapcsolata: - Yny, hogy itt különösebb baj nincs, olyan vezetők vannak, akik évtizedek óta dolgoznak jó viszonyban, el tud­ják dönteni a dolgokat. Lényeges kérdés még a két tervnek az egyeztetése: más a tervezés az egyiknél, más a másiknál és ez okoz bonyodalmakat. A tanács felé: - a kereskedelmi vállalatok a konfekció vonalán nem kap­ják meg a megfelelő támogatást, amelyre szükségük lenne. Kimutatják a vállalatok, hogy a konfekció-ipar nagymértékben megnőtt 1955-höz viszonyít­va? viszont ez üzlethálózat fejlesztésében nem nyilvánul meg, A konfekció iparnak a raktározása még súlyosabban jelentkezik., Anyagi érdekeltség, jutalékos rendszer kérdése: - Érték után jelentkezik a jutalom. A kártolt cikkeknek a lerakodása sokkal nagyobb? mert az ela­dók az igényesebb cikkek irányában dolgoznak. A k__________________________ i ./ v'/te - * .7 " •«' > • -' » - *•*' • - . . ■ a ”" ■" . • "" -i

Next

/
Thumbnails
Contents