Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-11-30
,’s i-rfrt»»Rii^K«iaw«»iwaK*a ö | ■ . j I Í I- 4 -Másba! képzetlenségüket emlegetik, mint olyant, amely akadályozza őket, hogy megfelelő véleményt alkothassanak a vállalatot érintő gazdasági kérdésekben. A munkások részéről viszont olyan vélemények hangzanak el, hogy az iizemi tanácsokban A "főnökség" a hangadó és igy a kisebb beosztásúak nem merik véleményüket nyilvánítani. Különösen az utóbbi időben elsősorban a gazdasági vezetés, de a pártvezetés részéről is olyan vélemények1 hangzana,k el, hogy szükségtelennek tartják az üzemi tanácsok létét. Kettősséget emlegetnek,„ színvonal hiányról beszélnek, megállapítják, az aktivitás elégtelenségét, stb. Az l.sz. Épitőipari Vállalatnál az igazgató, párttitkár és ÜB elnök egybehangzó véleménye az, hogy az üzemi tanács nem tud ja „betölteni azt a hivatást, amelyet az M.T. rendelet biztosit. Azt„mondják, hogy az üzemi tanács lényegében a dolgozók érdekvédelmi tanácsává alakult át és egy követelő szervvé változott. A 41*sz. -Tá“lalatnál azt tartják, hogy az üzemi tanácsok jelenlegi szervezetének nem sok gyakorlati értelme van. Felesleges tanácskozó testületnek tartják ős a rájuk bizott feladatok nélkülük is megvalósulnak és megvalósulhatnak, fe \ Az 0ra Ékszeripari Vállalatnál amellett, hogy segítik az üzemi tanácsokat és látják annak a demokráciát szélesítő lehetőségéit, • úgy vélik, hogy munkájuk lényegében a szakszervezeti munkát öleli'fel és igy konkrét segítséget nem tud adui. Mind ezek a vélemények lényegében azt mutatják, hogy az üzemi tanácsok egy jó része valóban nem tölti be hivatását* De,hogy nem töltik be hivatásukat, az alapjában véve abból származik, hogy Skiknek els&orban kellene az üzemi tanácsok munkáját segiteni és irányítani, vagy maguk sem értik a vonatkozott határozatot, vagy pedig azt terhesnek tartva igyekeznek semmibe venni. Tény az, hogy az üzemi tanácsok be tudnák tölteni „hivatásukat, mert létszámukösszegében politikai és szakmai képzettségük, valamint tapasztalható fejlődésük alkalmassá teszik őket arra. Már annak idején a határosat leszögezte, hogy az üzemi tanácsokat nem lehet egy csodaszernek tekinteni, de alkalmasak arra, hogy„fejlődésben megkönnyítse az üzem'gazdasági problémáinak megoldását és együtt az üzemi demokrácia egyéb tényezőivel segítségül legyen abban, hogy a dolgozókat jobban bevonják az igazgatásba, képezzék őket a vezetésre, S*k ember nem látja a fától az erdőt, nem veszi észre, hogy egyszerű munkásemberek hogyan fejlődnek és a saját- fejlődésükön, keresztül hogyan segítik egész rendszerünket. Sokkal több bizalomra és türelemre van szükség ezekkel a dolgozókkal szemben még akkor is, ha a vezetők számára adott esetben többlet munkával is jár. Több helyen lehet tapasztalni, hogy tagjelöltjeink többsége az üzemi tanácsok pártonkivüli dolgozóiból kerültek kia Az üzemi tanácsok káderképzők is, olyan tartalékot jelentenek, melyek hasznosak mind a Párt, mind az egész népgazdaságunk osár.áia, ; 5G------4f m . 1 ■ - - . i i iii ii i i ___________________re__re_______________ttre„rere re_______re__re__tt._________ _