Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1959-04-08
r,6;; ■ 2,/ következtében ma már a műszaki értelmiségiek politikai érdeklődési köre szélesedett és állásfoglalásuk a párt és kormány politikája iránt egyre aktívabb. Ez természetesen a felvilágosító nevelő munka hatásán kivül elsősorban az országban, általában is ólért politikai és gazdasági eredmények hatásának tudható be. A politikai nevelés eredményei az egyes vállalatoknál abban nyilvánulnak meg, hogy egységesebb politikai légkör van kialakilóban a pártonkivüli dolgozók körében is. Elsősorban a volt MDP tagok részéről tapasztalható gyorsabb ütemü közeledés a párthoz.Az újonnan felvett értelmiségi párttagokkal helyes irányban javul a kizárólag értelmiségiekkel dolgozó vállalatok alapszerveinek személyi összetétele .Eddig ugyanis ezeknél az alapszerveknél a tagság többségét az adminisztratív és egyéb munkakörök dolgozói alkották,akik még nagyfokú jóindulat mellett sem tudták teljes mértékben megérteni azokat a feladatokat, amelyeket o vállalatok műszaki dolgozói fald a pártszervezetnek ki kell fejteni. Pozitívumként értékelhető, hogy fokozatosan növekszik a KISZ alapszervek létszáma. Az ifjúság iránti sokoldalú és mélyebb érdeklődés a vele való fokozott foglalkozás meghozza az eredményeket. } * A légkör megjavulását bizonyítja, hogy a politikai rendezvények látogatottsága a pártonkivüliok részéről ma már nagyobb, mint korábban volt. így pl. az Iparterv-nél a külpolitikai helyzettől foglalkozó szabad pártnapon mintegy 25o-3oo dolgozó jelent mug és nagy érdeklőg ‘dést mutatott az elhangzott előadással kapcsolatban. Az OVF-nél az ideológiai és esztétikai kérdésekről Mesterházi Lajos elvtárs által tartott szabad pártnapon a főhatóság összlétszámdnak több mint fele résztvett. A műszaki értelmiségi tagozat munkájában még több torzulás, illetve hiányosság tapasztalható. Az első, hogy a politikai nevelési módszer szinte egyedüli formájának az ankétok szervezését használja és az ideológiai nevelés más módszereit elhanyagolja. Másik tömlős, hogy az értelmiségi tagozatban túlsúllyal az építészek problémáit tárgyalják, mig az általános mérnökök, gépészmérnökök és egyéb műszaki értelmiségiek háttérbe szorulnak. Végül, de nem utolsó sorban az ankétokon elhangzott politikai és műszaki feladatok gyakor-A ■ ■ -......- - _ ... --J __ w —f ,. -.. - V ....... •' ^ i
