Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1959-11-11
Az anyag második részének viszont van egy alapvető hibája. Utal rá, de nem mutatja ki a pozitiv jellegű változásokat, melyeket mi is tapasztalhatunk az alapszervezetek munkájában, Ez a jelenség megmutatkozik abban is, hogy óriási differencia van a beszámolok„szemlélete, szelleme légkörében a múlthoz képest. A part uj politikájának, munkastílusának behatolása jelentkezett a pártvezrtőségek beszámolójában. Eléggé obj. tárgyilagos, türelmes képet festettek a helyzetről, a kényes kérdéseket sem vetették meg. Ebben az uj munkastílusban kell tovább fejleszteni a munkát. A vita már nem tükrözte olya*1 mértekben „ ezt a szellemet. Ez összefügg azzal a kerdessel, amit itt az elvi kérdések területén a lemaradásról elmondtunk.legtöbb helyen érintettek ily« kérdéseket, de legtöbb helyen a tagság nem reagált rá. Fel kell figyelni arra, hogy a tagság hogyan megy el a taggyűlésekről. Nem készülnek fel és ez a színvonalat komoly mértekben csökkenti. Az elvi kérdésekkel való foglalkozás gyengeségére Komlós elvtársnő által elmondott érvek elfogadhatók. Ezek valóban fennállnak, azonban túl kellene ezen lépni. Ez a helyzet a pártszervezetek többségeben, ami tükrözi a lemaradást. Az a pezsgő élet, ami serkentené nincs meg, nem kapnak elég támogatást ehhez a pártszervezetek. A Népszabadság foglalkozik ilyen dolgokkal, de azok inkább regisztráló jellegűek, es nem á"'' gondolkodásra késztetőek. Ezen változtatni nem tudunk, de foglalkozni kellene9 hogy & mi eszközeinkkel hogysn 'tu.dn.cink segiteni# Jo lenne több elméleti pártnapot tartani. Helyes lenne tanácsolni egy-egy elméleti kérdést megvitatásra, biztosítani kellene, hogy a vezetők itt megfelelő színvonalon álljanak. Többször kellene elméleti kérdéseket vitatni a kommunistáknak a maguk körében. Ide kell venni az oktatási munkának a problémáját is. Van fejlődés, a beszámold 13 ezt mutatta, azonban az oktatási munkában is föl koll figyelni* hogy az elméleti kérdések iránti érdeklődést fokozni kellene. Ide tartozik még az olvasottság kérdése, erre az ágit.prop.munkában nagy figyelmet kell fordítani. Az alapszervezetekben nem foglalkoznak kellően ilyenekkel és ez összefügg, hogy nem olvasnak olyan „dolgokat, ami segitséget adna a munkájukhoz. /Béke és bzocializmus, ársadalmi Szemle./ Jobb-és Baloladll probléma: Érdekes beszélgetésem volt a lengyel y Követség első tanácsosával. A Népszabadságban úgy jelentkezik,hogy ilyen elzárkózás van, olyan elzárkózás van a főveszély a szektas-do^m. A látszat valóban ilyen. A párton belül valóban a baloldali elhajlás a főveszély. A párt politikájának megértése körül mutatkoznak ilyen jelenségek. Pld. tagfelvételeknél a volt MDP tagokkal szembeni bizal— mai lsinság kérdése stb# Azonb&n ez nem sízi jelenti* ha mi &zt^ mondjuk* hogy a szektarianizmus veszélyének több a jelensége, hogy „jobboldali veszély nincs, de mégis a legnagyobb veszélyt a pártonkivüli tényezők közül a pártra nehezedő problémákból lehet következtetni. Pld, nyugati orientáció, ez a párttagokra kisebb-nagyobb mértékben nehezedés, be-„ folyásolja a SzU-hoz való viszonyát. xudom, hogy világra szőlő eredmeny? két nem lehet vitatni, mégis pld. a tervező„intézeteknél„nem„a„Szovjet Technikát olvassák, hanem a nyugati technikát. A pártonkivüli értelmiségtől nincs elhatárolva a párttag értelmiségi sem, de a fo nyomás elsősorban a pártonkivülről jelentkezik. A másik jelenség, ami elég széles körben„elterjedt, hogy az osztalyharo megszűnt, mertha osak 5 % az ellenség, mit tesz ez a 95 #-iioz képest. A kommunisták körében is eltorzítják ezt akijelentest, illetve ennek érte liftezését* & megbékélés nézetét hirdetik és 8. szükséges óvatosságot is mellőzik gazdasági és politikai kérdések érvényesitesenél egyaránt, :________________ÁL j-4- !!;72 | l
