Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1959-09-16

WWMWMMWMBMMWWtKtlItX

■f 1

I ' " j/ '■■ I

' V f.- 10 -zionizmus elleni harcból, tovább kell fejleszteni kapcsolatát a gyakorlattal ás erősebb ütemben kell növelni a munkás-pa% ra,sz5 kut8t°k számát. Meg kell végre szabadulni az Intézetnek néhány olyan munkatárstól, akik jelenleg köztudomásúan politikai ballasztot képeznek.

Filozófiai Intézet.

' , , A Filozó£iai Intézet létrehozása 1957. elején jelentős tudománypolitikái lépés volt. A feladat a marxi-lenini filozófia fejlesztése és ezen belül egyes alapproblémák részletes kido .Lgozasa „vo it. Az Intézet ért el bizonyos eredményeket, néhány jelentős könyv is megjelent a gondozásában, azonban többfele ok miatt „eddigi eredményei csekélyek:' az Intézet túl általánosan határozta meg feladatait, helyesebb lett volna kifejezetten a dialektikus és történelmi materializmus kutatását, c,s különösen a Párt ideológiai harcának a támogatását tenni te elsőrendű feladatul. Emellett az igen alacsony létszám, lényegeben kezdő tudományos munkatársak és ezek között is elsősorban l.gikai kérdésekkel foglalkozó kutatók többsége olyan helyzetet teremtett, amelyben az Intézet főleg a logikai és filozófia-töhtáneti kutatások terén végzett munkát nem pedig a szocializmus építése hazai és nemzetközi tapasztalataiból adódó kerdeseket kutatta. Az Intézet emellett elszigetelődött a hazai filozófia művelésének más területeitől amiben jórészt személyi elfogultságon alapuló bizalmatlanság játszott szerepet.

I^y az Intézet nem vált a hazai filozófiai kutatások központjává. ^

Az Intézet tudományos munkájának iránya ma sem tekinthető teljesen kialakultnak. Az a tény,, hogy az Intézet megalakulásakor a munkatársak túlnyomó többsége logikával foglalkozott, egyoldalúságot teremtett a kutató munkában. Az Intézet ^ munkatervében szerepelnek klasszikus sorozatok, azonban az egesz tevékenysége inkább egyéni munkák keretben való Összege- 9A mint a „szükségletek alapján kialakult program jellemei* ideológiai harca szempontjából elsőrangú fontosságú

témakörök nem, vagy nem kellő súllyal szerepelnek. A burzsoá ideológia elleni harcot több helyes témaválasztás igazolja és a iilozofiái Szemle eddig megjelent számai is hoztak bírálatokat a nyugati reakciós filozófiai irodalom termékeiről.

*

Igen nehezen bontakozott ki a revizionizmus elleni harc. A hazai revizionizmus, valamint Lukács György nézeteinek bírálata 1958. októberéig váratott magára. Ennek okai abban foglalhatok össze, hogy az Intézőt munkatársai helytelenül értelmeztek a ketfrontos_harcot, mechanikusán különválasztották Lukacs politikai és filozófiai tevékenységének a megítélését,

Lukács e-yorgyhoz fűződő korábbi személyes kapcsolatok és érzelmi momentumok olyan illúziókat tartottak ébren, amelyek Lukács György "helyes útra térésével" álltattak. Természetesen ezenkívül szerepet játszott még Lukács György kétségtelen nemzetközi tekintélye es nem utolsó sorban e vitához szükséges filozófiai megalapozottság hiánya, aminek következtében tudó. bCo I

hmh* iinnwi 9

I r