Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-03-11
R . ■ | 8 ?• ifi -• fa- 8 -Jogász-tagozat: (Vezetője : dr. Lévai..Tibor ügyész, Legfőbb Ügyészség, tagjai: dr* Bak József,. Legfőbb ügyészség, dr. Benedek Jenő a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, ar. Király István biró a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, dr. Sárvári Pál biró* Fővárosi-Bíróság,, dr. Schmidt Péter tudományos kutató,kandidátus, állam- és Jogtudományi Intézet, , dr,_Götz János, fővárosi ügyész.) rBud*apest V, kerületében van a legtöbb központi jogi-igazgatási t©* J natkozásű szerv: zárójelben közöljük az ott dolgozó jogaszok számat- Igazságügyminisztérium./90/, Legfőbb ügyészség A00/, Fővárosi Bíróság 7170/, Fővárodi Ügyészség /80/, Pesti Központi Kerületi Bíróság /120/, Kerületi ügyészség /6/, Budapesti ügyvédi Kamara és ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága /az idetartozó ügyvédek szama: 1.300/, Magyar Jőgász Szövetség /2/, Állam- ós Jogtudományi Intézet /25/f ezenkívül többezerre tehető azoknak a jogászoknak a száma, akik minisztériumokban, tanácsszerveknél és vállalatoknál dolgoznak. /Az'ELTE Jogi Kar jogászait nem soroljuk ebbe a csoportba.mert véleményünk szerint ez, mint egyetemi oktatás, ,külön terület./ '■ (flfe A párttagság aránya az<egyes jogászrétegeknél a következő: áz Igazságügyminisztériumban és a Legfőbb ügyészségen 52 párttag, kö.zül 35, illetve. 83 párttag, közül 50 jogász. A brróságokon és ügyészségeken ennél valamivel rosszabb a helyzet, például a Fővárosi Biró+csak ságon,összeseni62 párttag .van, ennek túlnyomó része jogász. Mindezeknél a szerveknél- a jelenlegi MSZMP tagság a volt MDP tagságnak kb, 50?‘>~a. A kerületben van az Ügyvédi Intézmények Pártszervezete, 1300 ügyvéd közül 70 párttag van/MDF tag volt kb. 250. Az egyéb területen jelentős szambán dolgozó jogászok párttagságának ádatai> yal nem rendelkezünk. il ' A jogászértelmiség mai helyzetének politikai értékelődénél abból kell kiindulnunk, hogy a múltrendszerhez képest a jogászsag társadalmi súlya elsősorban a legnagyobb létszámot kitevő ügyvéaségó, jelentősen csökkent. A múltban a kizsákmányoló osztályok érdekeivel erősen összefonódó érdekeik politikailag nem csupán aktiv, de A bizonyos vonatkozásban vezetőórtelmiségi réteg volt. Társadalmi fi súlyúk csökkenésével politikai érdeklődésük is csökkent,mégis viszonylag -ez szakmájából adódik - a legpolitikusabb értelmiségi reteg es társadalmi munka terén is a legjobban aktivizálható, Az elmúlt evek során kialakult egy eléggé széles és szilárd,rendszerhez hű nagyrészében új jogászréteg, A központi szervekben, bírósagokon es ügyészségeken ma ez a többség es a szocialista igazságszoigaltatas személyi,biztosítéka. Igen széles viszhangra^talált enne! a rétégnél is Kádár elvtárs legutóbbi parlamenti beszéde,nemcsak abban a vonatkozásában, amit általában az értelmiségről mondott, hanem abban a tekintetben is. hogy beszédét az igazságszolgáltatással kezdje. A különböző területen dolgozó jogászok felvetik ugyan anyagi helyzetük kérdését, ez azonban náluk ma kevéssé központi probléma, mint a többi értelmiségi rétegnél. A birák, ügyészek multeyi fizetesrendezese megfelelő helyzetet teremtett,az ügyvédseg jelentős reszenek nincs oka panaszkodni, sőt különösen a büntető ügyekben yedok es az ingatlanügyekkel foglalkozók jövedelme nem,ritkán óriási. Ha,anyagi probléma felmerül, az a jogászértelmisegen belül nem elsősorban más értelmiség anyagi helyzetével való osszehasonlitasbol ered.,hanem az egyes jogászrétegűken belüli külonbozoségbol. fennek a fcerdesnek az a magva, hogy végeredményben az a jogasz. aki a legfontosabb jogászi hivatási /biró, ügyész/ valasztga, különösen az induláskor hátrányosabb helyzetbe kerül, mint a vállalati jogász vagy ügyvéd. J ’ ———1 1 —- ~~~ — r
