Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-12-09
: :©u©fav .V-te-fa--:'•;;©© ©©©: .1. '•©.'/©;'•©©©fftotófftotta :©'©;N'totó©©;/©©'-- ©ff ,;■©©■ ©.'©fa; ■, "©©tó : ©©; ;■ . ©ító■©■. '■ ■© rr>£‘x * « o ? í a r , l ifífíi I • Látszólag Ideológiai egység van. De ha mélyebben belegondolunk, megállapíthatjuk, hogy közel sem állunk olyan jól itt. 1. ha kényes kérdésben van probléma nem foglalnak állást, 2. a szektás nézetek képviselői ma már nyíltan nem beszélnek saját pártszervezeteikben. A probléma ott feszit a légkörben. Lukács elvtárs köre egy ellenzéki állásfoglalás. Tapasztaltuk, hogy az egyetemiek a népiesekre esküdtek, osak azért, mert a párt támadja azokat. Ma hasonló módon vetődik fel a Lukács-probléma. Ki kellene szélesíteni p komoly nívós vitákat. Szabó elvtárs: A Jogi Karral kapcsolatban* ezt tényekre alapítjuk, ilyen kísérlet nem történt egészen 1958* nyaráig. Ebben a vizsgálatban 25 elvtárs vett részt# Száes körben beszélgettünk. Simon Péter elvtárs* Az értelmiségi pártszervezetek többségében ma sem lehet arról beszélni, hogy a pártszervezetek tudnának helyi politikát folytatni. A helyi politikának csak az elemfel lelhetők fel az egyes pártszervezetekben. Ez tükröződik az ideológiai munka területén is, «,amennyiben ez is részét alkothatná a helyi politikának. Az ideológiai munkában nincs elég öntevékenység. Most vannak bizonyos jelei egyes pártszervezetekben, hogy az egyes elméleti kérdéseket a helyileg legérdekesebb problémákon keresztül fogják meg. A másik probléma, hogy a pártvezetőgégék nem is igen ismerik a problémákat Legkevésbé a pártonkivüliek ideológiai problémáit és ez utal arra is, hogy bizonyos mértékben elzártan élnek és dolgoznak az elvtársak. Ennek olyan okai is vannak, hogy eddig nem is sok szervezeti alkalom volt arra, hogy a pártvezetősóg tagjai a pártonkivüliekkel foglalkozzanak. Én a Tudományos Akadémiának a hivatali pártszervezetét néztem meg ás itt felmondták a pártvezetőség tagjai, hogy valamikor p tavasszal indítottak egy munkát, abban az irányban, hogy megnézzék milyen ideológiai problémák vannak a párttagok között és ez a munka kudarcba fulladt. Ez elég általánoi Jelenség. Ezekhez a kérdésekhez csak egymásközti vitával lehet eljutni. Ez fokozottabban áll a pártonkivüliek munkájára. Pl. a MTA könyvtára dolgozóinál tapasztalták, hogy amikor valaki pártceoportbizalmi lett, tartózkodóbbak lettek az emberek vele szemben. Ezek a problémák régiek ugyan, de ma már másképp vetődnek fel mint egy esztendővel ezelőtt. Finomabb formában vetődnek fel. Legutóbb az egyik professzor kitért a Lukács-kérdésre. Azt mondta, hogy Lukács nagy politikai hibákat követett el ak de el kell választani esztétikáját a politikájától. Az egyik pártvezetőségi tag mondta, hogy a Lukács-kérdés nem került volna napirendre, ha 1956. október után másképp foglal éllést politikailag. A javaslatokkal kapcsolatban* azt hiszem, hogy bár nagyon fontosak a javaslatok, a kerületnek felfelé is jelezni kellene ezeket a problémákat és nemcsak a kerületi lehetőségeket kellene kihasználni, hanem fel kellene használni arra ia, hogy a Népszabadság hasábjain beszéljünk róla. Földes elvtárs; A jelentés szemléletével egyetértek. Inkább a kérdésekre akarok reagálni. Az ideológiai egység kérdése: azt hiszem, hogy a pártegység kérdése jobban fedné ezt. A pártégysóg körül is a legtöbb értelmiségi pártszervezetben problémák vannak. Szeretnék kapcsolódni a Lukács-kérdéshez. Ez összefügg a pártegyseg kérdésével néhány területen. A Filozófiai Intézet munkájával részletesen foglalkoztam. 44 (
