Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-08-26
r r, * T i- 6 -Fekete Károly elvtárs: A kiadói pártszervezetek politikai munkájáról van szó ebben a jelentésben. Egy-két kérdést helyesen vetnek fel. Amikor a pártszervezetek politikai munkájáról beszélünk ki kellene indulni az adott terület nek az igen nagy fertőzöttségéből és ennek következtében milyen ideológiai és politikai helyzet van a kiadói területen. Bizonyos általánosítható dolgok vannak. Pl. hogyan jelentkezik a revizionizmus a kia dói területen. Azt nem értem, hogy az egész jelentésben az a szó, hogy "revizionizmus" egyáltalán nem fordul elő. Hogyan néz ki, hogy ellenforradalmár vagy kompromittált Írókat elküldenek, és ugyanazokat más kiadók foglalkoztatják. A népi irék összeköttetései és kapcsolatai hogy néznek ki. A Budapesti Pártbizottság határozatában szerepel az is, hogy a kerületi pártbizottságok nézzék meg, hogy a kiadói területen az ellenforradalom által kompromittált egyének eltávolítása hogyan áll. Hogyan áll a kiadói dolgozóknál az erkölcsi nevelés? Ennek a jelentésnek kellett volna tárgyalni ezt a részt is. .Javasolom - tekintve, hogy a jelentés olyan témát próbál átfogni és megoldani ami elsősorban nem a pártszervezetekre tartozik - ezt ^ a jelentést átdolgozzuk, - az Értelmiségi Bizottságnak is meg van tó7 erre a megfelelő kezdeményező lépései, - de elsősorban azt kellene /megnézni, hogy a kiadói pártszervezetek munkájában hogyan áll a [politikai munka. Milyen mértékben lehet megtalálni a különböző el-. | hallásokat és általában hogyan jelentkezik ma is a revizionizmus -/ kiknek adnak különböző megbízatásokat akik nem belső munkatársak ős igen szépen fizetnek nekik a népi demokrácia további gyalázása I érdekében. I Javasolom, hogy kibővítve, elsősorban a politikai munkára fektetve a hangsúlyt. Péter József elvtárs: Azt a brigádot vezettem, amely a Kossuth ós a Közgazdasági ós Jogi Kiadóban dolgozott. A mi fogalmazásunkban az igazgató ós párttitkár közötti viszony másképpen volt. AnnáJ. többet ós jobban a bizottság nem mondhat, mint amit Aczél elvtárs mondott. A probléma, hogy to helyes-e a Budapesti Pártbizottságnak az a megállapítása, hogy a kiadói munkát a pártszervezet ellenőrizze. A mi fogalmazásunk más jellegű segitséget javasol a párt segítségében a gazdasági munkához. Véleményem szerint egy ilyen dokumentumra szükség van mint a III-as. Jó lenne egy kézikönyv a párttitkár elvtársak részére. MarBKKáxsijctársiaá; Szabó Béla elvtárs: Ezt az anyagot többen készítettük. A vizsgálat után az anyagot valamennyi igazgató és párttitkár részvételével megvitattuk. Ott éppen azt kifogásolták, hogy módszerbeli dolgokkal foglalkozzunk az anyagban, mert az elvi ró szerel más helyen foglalkoztak. Az ott elhangzott javaslatokat vettük azután figyelembe és alapvetően figyelembe vettük a Budapesti Pártbizottság határozatát. Ott azt kifogásolták az elvtársak, hftgy túl nagy hatáskört adunk a pártszervezeteknek. A káderkérdésben a Kossuth Kiadó sierencsés helyzetben van. A Kossuthból igyekeztünk a jó tapasztalatokat átvenni. Eddig az ellenőrzés minisztériumi szinten történt, a helyi pártszervezeteknek nem volt ilyen lehetősége. Amikor a vita volt akkor ilyen irányú ellenvetést nem -^fettek az elvtársak. ró l ........... -...................................... ré—X-.—. —— _ —-----------: • : ...uii&if r
