Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-07-15
r r ró i . í ró < {'■ ll •fc'' fik ‘ , ^ y > « 3 -ró'1fa •■ ,■ . ‘ • :/■ .-■■■■:■ I • Erősen bírálják az építőiparban bevezetett abszolút bérellenőrzési rendszert /berplaf on/. Ez odaveze t,' hogy a vallalatoF' gf ro® és gyenge munkást kénytelen megtűrni, hogy az átlagbér ne haladja meg az engedélyezett szintet. Igen jó hangulatot váltott ki a dolgozók körében az újonnan létesített higénikus munkásszállók épitése. Az életszinvonal emelkedését látják a munkások ajobb öltözködésben, valamint a sok vásárlóban is, amely bizonyítéka a dolgozók kereset emelkedésének, I--.en elitélik az expressék, kávéházak nappali zsúfoltságát, felvetik, hogy miből élnek ezek éa mikor dolgoznak, ha egész nap ezen a helyeken dáridéznak. Az épitőipari munkások egyik legalapyet őbb problérné ja a szabadszombatok Kérdése« Különösen “Vonatkozik ez a vidókról bejáré doÍgözé..ra. Kérik minden hátén a s zábad-s z omóaToTT 'I'nd'o ko 1 jáF ezt azzaT/nogy a nem szabad szombaton végzett munka teljesítése és intenzitása olyan alacsony, amely elítélendő, Véleményük alapján sokkal eredményesebb lenne, ha réngednék vezetőink az 5 nap alatti munkaidő kidolgozását. Döntő fontosságú véleményünk szerint ez a kérdés C3aládnevelés szempontjából is, { A pártszervezetek tömegbefolyása» politikai irányitó tevékenysége éa munkast~ilusa.» a párt vezető szerepét és tömegbefolyását a dolgozók érzik és tapasztalják, Ma már sokan megértik, hogy a munkásosztály nem élhet párt nélkül. Á párt tekintélyeró iFrToiikivüli munkások között iq megnőtt és egyre gyaKrabTan fordulnak a párthoz segitségért, Problémóikat elsásőrban is-a párttagokkal'Teazelik meg, erezve, hogy elsősorban azon a pár t tag ok s e gi the tne k« Rontja a párt t ekintélyét az, hogy még mindégé tapasztalható egyes párttagok ré szérŐT a kommunista öntudat és fegyelem hiánya. Ahol jó kollektíva alakulhatott ki, figyelombevéve a nehéz épitőipari sajátosságokat, ott a párt tömegbefolyása sokkal nagyobb mértékben érvétohyasül. Pld, ezen területeken rendszeresen olvassák a pá -t sajtót, a pártcsoportok aktívabban működhetnek, s nem okoz gondot a dolgozók értekezletre való mozgósítása sem. Ezen véleményünket alátámasztja a kerepesi-uti lakóház építkezésen szerzett tapasztalatok. Ugyanakkor nem kevés a száma azoknak az építkezéseknek, ahol a munkásgárda uj, a pártésoporí, s a tömegszervezeti hálózatok szervezetten nem irányítanak, ‘ itt a párt tömegbefolyása nem érvényesül. A vállalatok pártszervezeteinek politikai munkája és tevékenysége taggyűléseken, párücsoportokon keresztül érzhető a munkahelyekig. Azon munkahelyek, ahol a pártcsoport aktivan működik, ott a pártszervezetfelvilágosító munkája a hangulaton érzhető. Befolyást gyakorolnak az építésvezetőségek a munkahelyén működő szakszervezet„és KISZ politikai munkára is. A tömegpolitikai m unka azonban sok kivánni valót hagy ’Aa-^ ga után, A megvizsgált munkahelyek többségében hiányolják az erőskezü pártcsoportvezetest, Különösen vonatkozik az a 22 sz,Vállalat területére, aholis a pártcsoportbizalmiak tevékenységük a taggyűlés napirendi pontjai ismertetésében és a pártbélyegek kiosztásában merül ki.Eldfor— dúlt úgy fan ennél a vállalatnál, hogy mig egyes munkahely kon több párttag műszaki vezető van, addig más munkahelyen egy sinos. Ugyanez • vonatkozik a fizikai dolgozó párttagokra is. Általánosságban megállapítható, hogy pártszervezeteink tömegpolitikai munkáját nagyrészt akadályozza az építőipar széttagoltsága, a az, hogy a párttitkárnak is ogésznapos gazdasági funkciót koll Letöltenie* t r ó_____________________________________________________J felírt ,....... . -________________________ - mg
