Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-07-15
■fa. ' ' **”' ' / " ■ i : ’ --fa-'- 'á ' • , ■ • •- • . - * . j? WKmf’ ■ ' ' ' * ’ • > fi. \ • fi ró íré 3 , - 3 -7" '■ - . . .i ^ ff-: -fa' ró ; . ’ A dolgozóknak az az álláspontja, hogy az óllamvezetée*az eddigi igére-Iteit betartotta, nviltan ós- őszintén beszél a párt ós a kormány valóságos helyzetéről/ nem tapasztaInak ig'ér geteáékoT. 'mindez őszinte bizalmát vált Ki a z~ á 11 a m v e z út és m'űíika javai szemben. Hivatkoznak a bérrendezés tányéré, valamint az 1957»évi nyereségrészesedés folyósítására, ami komoly mértékben kihatással volt az üzem dolgozóinak hangulatára. A munkások a párt és a kormány jó és helyes intézkedései mellett úgy , lát jáK, hogy sok esetben a végrehajtás során a „középkáder--knél hiba Iván, nem mindig úgy dolgoznak, ahogyan a párt és kömény kivonja'. Úgy go.ndoljá.k, hogy fölül kellene éppen ezért vizsgálni a vezetőállásban és felelős posztokon levő vezetőket, hogyréalóban megfelelnek-e azoknak a Fövéto'imcnyeknek”, amelyeket munkakörükben a párt' es a kormány eTviTr~ tőlük. Az” ¥ vi 1 e tn én'y', hogy amikor ezek a ve”ia tők tévédnek, helytelenül intézkednek, akkor azért a legfelsőbb vezetés is felelős. Főleg a minisztériumok, a Tanácsok dolgozóival kapcsolatban hozták fel kifogásaikat. Vannak kérdések, amelyben a munkások nem látnak tisztán. Ezeket egymás ,-közt vitatják meg és hol helyes, hol helytelen következtetéseket vonj Aiak le. Kérik, hogy a fontos kérdésekről tartsanak pl. az eddiginél I gyakrabban pártnapokat. A pártszervezet gyűjtse össze „ezeket a kérdeseket a”lali derékét és képzett előadó tartsa mog az előadást. (SereÍmezik, hogy több esetben. amikor a dolgozókat érintő kérdésben dönt a ital só ve ze tés7~nem kérdezik meg a munka sokat.’ Árpolitikai es gazda s ági ve z e taHTma gy a rá z z áFliog mindig'^ liog y ve 1 me ly int é zkedés t milyen okok tettek szükségessé. Megfelelő indoklás esetén az intézkedéssel minden becsületes dolgozó egyet fog érteni. Ma sem értik pl. a munkások a szabad szombat eltörlését /irodagépipari Váll. E kérdés egyébként rend kivüli mértékben érdekli a munkásokat, nem értik az eltörlés okát és meggyőző módon még ma sem indokolták meg a munkások fölé, hogy oz miért történt. Bizonyos fokú értetlenség tapasztalható a parasztság flote-nlogl helyzetével kapósolatbán. fizt Yoft j a k, hogy "hogy megint a parasztnak megy jól" boszoigáltatás nint -en, vásárolják, a különböző iparcikkeket /motorréce r ékpár, rádió, bútor, stb/, ugyanakkor a munkások felé különböző megkötöttségek vannak, Pl. a teljositményszint, a bérhatár bizonyos plafont szab a munkások, jövedelmének, A felszabadulás előtt' n kapitalizmusban sokkal több munkás /főleg nagyüzemi/ tudott magának családi házat építeni, mint most. Ma főképpen a parasztság építkezik és nőm az ipari munkás, mert a parasztságnak lényegesen nagyobb a jövedelme. Ezeket a kérdéseket általában nem sikerült megnyugtatóan tisztázni a dolgozók között, Véleményünk szerint helyes lenne 'a párt parasztjdolitikájárói jeloochisők formijában," sa.1"tób■■.n többet basze 1 ni a, munkáso'k között. Ez n~h vígul a t más terület kon is érezteti hatosát. A volt MDP tagok egy része még mindig a múltban elkövetett párt- ps államvezetési hibák hatása alatt van és ezért nem jelentkezett az I MSzMP-ba fölvételre. Olyan tévhit él bennük, hogy az egyszerű párt-, I tagnak úgysem érvényesül az akarata, nincs befolyása a nagy politikai,, \ döntésekre’/ norF'ezeket a döntéseket úgyis a pártteögsag megkérdezes.e.. 1 noTIcü.r~ho'zzáré azTTi ú ngoztat j'ak/Tiogy azért nem lépne.k be a pár tba, Jmerte dFnr azT’az ügyet tudják képviselni, aminek helyességéről maguk is nc£?gy őzöd te k. A valósághoz az áll közelebb, hogy azért maradtak távolai' párttól, mert kényelmesebb és "kisebb kockázattal jár" pártonkivülinek lenni, ./. f i fa
