Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1957-09-09

W / | ’ 7 “ rlPtj I znpi Koroncz elvtárs: A túlórákérdás nem a vállalatoknak a lazasá­gától függ. Készenlétivés tervkötelezett vállalatok vagyunk ós innen ered a sok tuléra. Vas Henrik elvtárs: A nyomdák területén számolni kell az utolsó negyedben munkacsökkenéssel a papirhiány miatt. így sem lesz képes a könyvkiadók előtt álló feladatai teljesítésére. Ez bizonyos mértékig a tuldraproblómát enyhíti. Hgc sikerül a papirhehózsóget megoldani, a helyzet javul. A kapitalista országokból a megrendelt papírmennyiség nem ér­kezik meg. Az alapvető kérdés a politikai munka javításában rejlik. Ez nem uj probléma. Az októberi események élesebbé tették a politikai helyzetet, de ez lényegében mindig meg volt, függetlenül a párttag­ság létszámától. Az a valóságos helyzet, hogy a nyomdaipari dolgozók olyan tra­díciókkal rendelkeznek, amely rendkívül nehézzé teszi a politikai munkát. Mi ehdyett még ujatt nem dolgoztunk ki. A Horthy-rendszernek elkényeztetett rétege volt. Nagyon veszélyes az a dolog, hogy itt tó túlzott tagtoborzással álljunk elő. Jó dolgozóíat kell beszervezni, akiknek van befolyásuk. Ellen kell állnunk a demagógoknak. A nyomdaipar területén lévő politikai problémákkal a VB-nek külön kellene foglalkoznia. A nyomdaiparban a minőség területén is komoly problémák vannak. A nyomdaipari pártszervezeteket külön kellene kezelni. Külön instruktorokat beállítani. Nagyon fontos ós politikai szempontból a legnehezebb réteg ez. SebesSándor elvtárs: A jelentés azt mutatja, hogy a mi ipari üzemeink alapjában véve nem állanak rosszabbul a termelékenység és a rentabilitás szempontjából mint általában az ipari üzemek. De van egy dolog - ós ez a túlóra. Ha azt' nézzük, hogy a teljesített tuléra, hogy viszonylik az össz munkaórákhoz, ki lehet számítani, hogy a ter­melékenységet mennyiben kell emelni, hogy a túlórát el lehessen kerül­ni. A termelés megfelelő színvonalra emelésével elkerülhető lenne a túlóra. Az anyagi érdekeltség kérdése is nagyon fontos. Meg kellene nézni, hogy van-e olyan megoldás, hogy ha a munka­időn belül végzik el azt a munkát, amit most túlórázással, több bért kapjanak. így azt mondják a munkások, hogy 2o éve kiharcolták maguk­nak a 8 érás munkaidőt s most 12 órát kell dolgozniok. Lengyel elvtárs: Nem uj, de felújított kérdés a nyomdaiparban a politikai kérdés. Az ellenforradalom után közvetlen ós alatta a nyomdaiparban a szakszervezeti vezetők változtak. Ezek azzal kezdték, hogy a régi nézeteket vették elő. Most hogy ezeket nagyrészt vissza­szorítottuk, nem jelenti azt, hogy el is tűntek. A Régiek közül egye­sek még bent is vannak a szakszervezetbe. Amikor az üzemi szakszerve­zeti bizottság kommunistákkal való megerősítéséről volt szó, aszak­­szervezeti központból kiküldött munkatárs nem értett ezzel egyet, mondván, hogy "igy nem választott a vezető", "hogy meg kell ezt beszél­ni a munkástanáccsal is" ós utána behívta a központba a munkástanácsot. Majdnem megfoghatatlan, hogy hogyan irányítják az üzemrészekben a .hangulatot, a politikai munkát. Létrejönnek uj problémák is. A nyomdaiparban dolgozók nem áll­nak rosszul anyagilag. Ennek következtében fel kellett lépni a túl­zott mértékű fizetetlen szabadság engedélyezése ellen, mert ez megnőtt. wmh«—trrwffM'Miwirrnvww'rm* C-Á ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /

Next

/
Thumbnails
Contents