Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1988-01-26
- 6. f -\ va egy másik Duharin gondolatot is idézhetek: Nagyon gyakran merül fel a kérdés ugy, hogy a párttól követelik a művészettel kapcsolatos minden politika minden kérdésének a megoldását, ugyanúgy, miként a párttag választ a politika és az élet minden egyéb apró kérdésében. A párt kulturális munkájának ez teljesen helytelen metodológiája lenne, de ennek a munkának megvannak a maga sajátosságai. Egyetértek a KB téziseinek azzal a megállapításával, hogy a párt az elvi-, politikai irányitás eszközeivel, érveléssel, tagjainak példamutató tevékenységével és meggyőző munkája utján gyakorolja a vezető szerepét. De ugy vélem, az aktivan politizáló pártnak olyan ideológiára van szüksége, amely vezérfonala lehet a társadalom egész életére, annak minden területére kiterjedő állami irányitás számára. Az állami irányításnak a figyelmét a nagy folyamatokra kell koncentrálnia, a mindennapi feladatok megoldása pedig az intézmények, vállalatok nagyobb és kisebb létszámú dolgozóközösségek feladata legyen. | ! Sokszor elhangzik a többször szocializmus jelszó az utóbbi időben. A több szocializmus kevesebb centralizmust és több demokráciát jelent. A tézisek egyik kevéssé kifejtett gondolata éppen ebbe a kérdéskörbe te tartozik. A mondat igy hangzik: a demokratikus centralizmus mindkét oldalát erősíteni kell, s az érvelésből sőt a tézisek számos további pontja megfogalmazásából elég egyértelmű, mit értünk a több demokrácián. Korántsem ilyen körülirt és pontos, hogy mit értsünk centralizmuson a továbbiakban. Számomra a szándékot illetően nem meggyőző az, hogy a contralizmuserősitése egyenlő a végrehajtás fegyelmével. A napi gyakorlatban a centralizmusnak ez csak egyetlen megnyilvánulási formája. Számomra a több szocializmus a nagyobb '- _ . X **
