Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1985-01-18

\M Jtfi'JlL fi©. ' ■fii f§£ Mg % P , i - 43 -­­. IlJvtó'Hti *' ' '/•.:£'•£■ '■■■'■■■■ • P-- . ! ' > .: .. . "fi • .. Jelentősen hatott a gondolkodásra, magatartásra és az életmódra a • • jH§j£ v'tó, társadalmi értékrend változása. A korábbiaknál inkább tapasztalhatók nemkívánatos magatartásbeli jelenségek /cinizmus, passzivitás, apoli­tikusság, a közösségtől való elfordulás, túlzott anyagiasság/ . Széles körben váltottak ki ellenérzést a politikai-erkölcsi normák és kulturális értékek gyakorlati torzulásai. Egyre sürgetőbben fogalmazódott meg a maradandó és változó értékek eligazító, elvi erejű minősítésének igénye. A körülmények változása a pártszervezetektől alaposabb, igényesebb és fa differenciáltabb ideológiai munkát, gyors reagálókészséget követelt. A tudaformáló munkában nélkülözhetetlenné vált a politikai hangulat, a a közérzet és a nézetek tudatosabb, differenciáltabb figyelemmel kisérése, a társadalmi, gazdasági fejlődés jellemzőinek és uj vonásainak az elmélet és gyakorlat valós vagy vélt ellentmondásainak tisztázása és magyarázása, a szocialista épitőmunka történelmi tapasztalatainak hasznosítása, a külön­böző rétegek eszmei-politikai arculatának vizsgálata. 2./ Az eszmei-politikai-erkölcsi arculat néhány jellemzője A kerületi pártbizottság és több pártszervezet nagy figyelmet fordított az egyes társadalmi rétegek, csoportok eszmei-politikai arculatának meg­ismerésére és elemzésére. fa Az eszmei-politikai arculatot markánsan jellemzi a szocialista értékekhez való viszony. A köztudatban döntően a történelmi közelmúlt gyakorlatában formálódott, de számos elemében eszményített kép él a szocializmusról, amely­ben a valóságos jellemzők idealizált vonásokkal keverednek. A társadalmi­­-gazdasági változásokkal, a fejlődéssel párhuzamosan ez a kép egyre inkább ellentmondásba került a valósággal. A kibontakozó folyamatok megítélésében nőtt az elbizonytalanodás, az egyes kérdések megközelítésében szélső­ségek is mutatkoztak. Az eszmei, politikai viták többször szakmai kérdések­be burkoltan alakultak ki. A klasszikus ideológiai örökséghez való viszony kérdései az értelmiségi fiatalok, az egyetemi, főiskolai hallgatók és a tudományos-kulturális műhelyek szükebb csoportjaiban kerültek a legéleseb­ben előtérbe. Az emberek szocializmussal való azonosulását erősen befolyá­solja a szocializmus és a kapitalizmus általuk ismert jellemzőinek, gyakor­­latának egybevetése. A kapitalizmusról alkotott felfogások egy része erősiti a szocializmus iránti elkötelezettséget, a szocialista társadalom magasabb-1 ________________53_____________________J j l

Next

/
Thumbnails
Contents