Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1981-10-28
' ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... • * 3:'jM......... - . JJJ pYtó*' j© n jjrafc • .- 11 -történő mozgósításban jelentős a fejlődés. Nem állapítható meg ugyanez a pártszervezetek szélesebb értelemben vett gazdaságpolitikai felvilágosító tevékenységéről. Ahol tudatosan figyelnek a gazdaságpolitikai agitáció emlitett három fontos elemére, ott nem elég meggyőzőek a tapasztalatok. /A vizsgált területen pl: a Teclinoimpexnél a helyi feladatokra történő mozgósítás világos, jól körvonalazott és munkatervben is rögzített feladatok alapján folyik, ugyanakkor a párt gazdaságpolitikájának elfogadtatása terén formális, és általánosságban mozog az agitációs munka./ Általánosítható az a tapasztalat, hogy a fent emlitett három funkció tudatos, az egyes elemzésre kellő hangsúlyt tevő és emellett összehangolt érvényesítése nem jellemző a polit i ka i mu n kán kba n. Az agitációs munka hatékonyságát befolyásoló tényezők közül mindenek előtt magáról a gyakorlatról , a gazdasági munkáról kell szólni. Az agitáoió nem helyettesit! a gazdasági eredményeket, mint ahogy a termelés és az életkörülmények javulása sem oldja meg automatikusan az ideológiai problémákat. A gazdálkodás és agitáoió szoros összefüggéseivel, kölcsönhatásaival a vizsgált vállalatok pártszervezetei tisztában vannak. Nem tekinthető túlzásnak, hogy például a Középületépitő Vállalat gazdasági eredményeiben /az eredeti termelési értéket 2,3 %-kal, az egy főre tervezett termelési értéke 4,9 %-kal teljesítették túl - a tervezettnél 2,5 %-kal kisebb létszámmá 1 - aminek következtében 1980-ban a bérszínvonal 35 »3 7»-kal volt nagyobb az 1975. évinél/ az agitációnak is lényeges szerepet tulajdonítanak. Az összefüggés másik oldala, hogy a tervszerűtlen, kapkodó irányítást, a szervezetlenséget, az anyaghiányt, az átgondolatlan intézkedéseket és nem utolsó sorban a bérek és a teljesítmények disszonanciáját a gazdasági vezetés problémáinak és nem az agitáció gyengeségének kell tulajdonítani. Az is nyilvánvaló, hogy a gazdasági magatartásra a vállalatokat /pl: a főváros építési, karbantartási feladatainak ellátására az érintett vállalatokat/ nem agitálni, hanem kötelezni kell, másrészről érdekeltté kell tenni az eredményes végrehajtásban, vagy a kockázatvállalásban. Azért szükséges mindezeket hangsúlyozni, mert több helyen mutatkozik e kérdésekben tisztázatlanság, előfordul, hogy nyilvánvalóan I L ... —------------------------------------------- | YY/ fi/'" Y >\ ■ Y ' : ■ ■ - fi " . •. / / / ;-‘■rvjft* I
