Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1978-12-19

I 1 ; ■■ ■ ■ ■■■ ■ .,■■■/■- •; •" ’ te te ...... ~ ‘p a* 10 ral^telffftete te-3 ' I IV. Az országos számvetés után arról kell szólnunk, hogy itt az V. kerületben a magunk elé kitűzött feladatokból 1978-ban mennyit sikerült megvalósítanunk. Az volt az elhatározásunk, hogy pártszervezeteinkkel együtt a legtöbb energiát, a legnagyobb figyelmet a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló feladatok megoldására fordítjuk, összpontosítjuk. Az 1978. évi kerületi gazdálkodás részletes értékelése majd csak az éves mérlegek elkészülése után történhet meg. Az eddig rendelkezésre álló információkból azonban megállapítható, hogy a kerü­leti gazdálkodó egységek az 1978. évi feladataikat csak részben teljesítik. Az előzetes ismereteink szerint a termelés mennyiségi növekedésével, a termelékenység fokozá­sával, a kerület fejlesztésével, a vállalati jövedelmek és életkörülmények javításával kapcsolatos 1978. évi feladatok megvalósulnak. 9 A jelenlegi információink alapján elmaradás várható néhány külkereskedelmi vállalat tőkés ex­port tervének teljesítésében (Artex, Terimpex, Chemolimpex, Technoimpex); de nem lehetünk elége­dettek az export gazdaságosságának alakulásával sem. Megvizsgáltuk a kerületi gépipari külkereskedelmi vállalatok tőkés export tevékenységét. Ta­pasztalataink azt igazolják, hogy a népgazdasági érdek elsődlegességének biztosítását nem tudták ma­radéktalanul megoldani. Az exportált termékek minősége és műszaki színvonala elmarad a világpiaci igényektől. Továbbra sem lehetünk elégedettek külkereskedelmi piaci ismereteinkkel, naprakész infor­máltságunkkal, árprognózisainkkal. • ’ ■■ *' is? : Nem sikerült a frontáttörés a szemlélet megváltoztatásában sem. Számos külkereskedelmi vál­lalat vezető munkatársai még mindig hajlanak a kényelmesebb megoldásokra — vagyis a szocialista piacra történő szállítások kontingensen felüli teljesítésére. tetete4" / Komoly problémának tartjuk azt is, hogy a nem kielégítő tevékenység egyedüli okát több he­­^ lyen csak a szabályozórendszerben keresik a külkereskedelmi vállalatok. Gyakori az ipar és az irányí­tás gyenge pontjaira való hivatkozás, — sokszor ez fordítva is érvényes — a másra mutogatás. Néha több erőt fordítunk a nehézségek, a hibák magyarázatára, mint a megoldásukat szolgáló konkrét cse­lekvés kialakítására. Nem kielégítő a javulás a gazdálkodó vállalatoknál a hatékonyság fokozása, a termelési és érté­­' fi kesítési struktúra korszerűsítése területén sem. Mindez azt mutatja, hogy a mennyiségi fejlődés céljai­nak teljesítése mellett még nem kívánatos mértékű az előrehaladás a gazdasági fejlődés minősége te­kintetében. Lassan javul a hatékonyság, lassú a struktúraváltás és nem halad kellő ütemben a gazda­ságtalan tevékenység visszaszorítása. Napjainktól kezdődően az állami irányító szervek meghatáro­zott szempontok alapján — elrendelték a vállalatok meghatározott körében tevékenységük részletes elemzését, értékelését, a gazdaságtalan termelés okainak feltárását, a szükséges intézkedések kimun­kálását. A pártszervezetektől, minden kommunistától elvárjuk, hogy a reális értékelés érdekében a maguk területén megtegyék a szükséges lépéseket, megadva a legkonstruktívabb segítséget. 1978-ban folyamatosan figyelemmel kísértük a kerületi beruházó, tervező és kivitelező vállala­tok munkáját. Két vonatkozásban is. Először, hogy milyen tevékenységet fejtenek ki a vállalataink a kormány által kiemelt nagyberuházásokon, másodszor, hogyan haladnak a kerületben folyó nagyobb beruházások. Sajnos alapvető változásokról egyik területen sem tudunk beszámolni. Nem tapasztalható érdemleges előrehaladás a beruházások lebonyolításának szervezettségében. A népgazdasági kiemelt beruházásokon dolgozó tervező és építő vállalatok lemaradást jeleznek a Bu­davári Palota, a Paksi Atomerőmű, a Bélapátfalvai Cementgyár, a Budapesti Szemétégetőmű, vala­mint a budapesti lakásépítési program végrehajtásában. 1979-ben egyetlen kormánykiemelt objektum a Paksi Atomerőmű lesz. Szeretnénk, ha nem for­dulna elő, hogy az építők tervhiányra hivatkozva nem tudnak előrehaladni, a tervezők viszont azt ál­:________________________________________ ÁG______________________________________________________ /• ' -rá i.

Next

/
Thumbnails
Contents