Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1978-12-19
í A mérsékelt nominál- és reálbér növekedés a korábbinál differenciáltabban valósul meg. Ezért a vállalatok szűkebb körében a reálkeresetek átlagosan is csökkenni fognak, míg a jelentősebb eredményeket elérő vállalatoknál az átlagosat meghaladó, 2—3%-os reálkereset-növekedés valósul meg. Elveinkkel összhangban arra törekszünk, hogy a népgazdaság nehezebb helyzetét a lakosság elsősorban mint termelő és ne mint fogyasztó érzékelje. Vagyis szigorúbb követelmények teljesítéséhez kötjük a vállalati nyereség, tehát a vállalati alapok és a vezetők jövedelmének képződését. Arra törekszünk, hogy a dolgozók keresete is nagyobb mértékben függjön a vállalat munkájának eredményességétől, a dolgozók teljesítményétől. 1979-ben a központi jövedelem-növelő intézkedések között a legfontosabb az alacsony nyugdíjak felemelése. Mint ismeretes, a XI. kongresszus határozatai között szerepel ennek a nagy tömegeket érintő gondnak az enyhítése, főleg a régi nyugdíj-rendeletek alapján nyugállományba vonult dolgozók |B1, anyagi helyzetének a javítása. Most a legalacsonyabb nyugdíjak kb. 1 milliárd 800 millió Ft kihatású emelésére kerül majd sor. Amint a KB ülésről kiadott közleményből ismeretes, a tervben 4,7—4,9%-os központi fogyasztói áremelések szerepelnek. Erről időben tájékoztatást kapnak a pártszervezetek. Most erről csak annyit "IraK mondanék, hogy az áremelések csak néhány cikket érintenek és alapvetően nem terhelik a dolgozó tömegeket, összhangban vannak az életszínvonal-politikánkkal. Ugyanakkor mindent el kell követni, hogy az emberek az ideihez hasonló, megfelelő árukínálat mellett költhessék el majd a következő évben is jövedelmüket. 2. Több együttes intézkedés bevezetésével — amelyeket a Központi Bizottság december 6-i ülése jóváhagyott — kíván a kormány a központi céloknak érvényt szerezni. Ezek között szerepelnek olyanok mint: — a külkereskedelmi ártámogatások mérséklése, — a nem rubel elszámolású import 40%-át központi engedélyhez kötik, — a kötelező tartalékalap-képzés mértéke — már az 1978. évi nyereség után is — 15%-ról 25%| | ^ — a nyereségadó 36%-ról 40%-ra emelkedik, — módosul a bérszabályozás is, és több más intézkedésre is sor kerül. Mindezek tudatában kell pártszervezeteinknek a politikai munkára felkészülni. 1. A Központi Bizottság határozatában szereplő intézkedések — amelyek alapján lényegében az 1979. évi tervezés folyik — kétségtelenül szigorúbb, feszítettebb követelményeket támasztanak a gazdasági munkával szemben. Nagy hiba lenne lebecsülni a várható gondokat. Ezek a fejlesztési kérdésekben, és az életszínvonal-politikánk megvalósításában egyaránt jelentkeznek. A dolgozók 1/4-ének, talán l/3-ának a reálbére, sőt sok dolgozónak a nominál-keresete is csökkenni fog. A vállalatok vezetői a holnapra gondolva már azt is látják, hogy a szükséges fejlesztések feltételei mennyiben válnak nehezebbé. Mindezeket a gondokat ismerve, és ezeket nem lebecsülve, mégis a párt és a tömegek közötti kapcsolatot sokkal inkább az veszélyeztetné, a párt és a kormány tekintélyét az kezdené ki, ha nem cselekednénk bátran, ahogy a gazdasági helyzet megköveteli. A dolgozók sokszor kifejezték már, hogy egyette «“<UTwK. > x a *>' u, . 1 - •■ t.t t _ .* $
