Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1977-05-17
Jt következetesség hiányát mutatja az is, hogy a fizikai dolgozókkal alsó szintű vezetővé való beállításukat követően nem foglalkoznak úgy, mint felsőbb szintű vezetők potenciális kádertartalékaival. Nem jellemző, de helyenként a felügyeleti szervek, vállalati vezetők túlzottan törekednek a stabilitásra viszolyognak a megérett cserék kezdeményezésétől. Ez fékezi a vezetés dinamizmusát. Általános az a tapasztalat, hogy nem szívesen közük a nyugdíjazás előtt lévő vezetővel, ha a nyugdíjkorhatár elérése után nem tartanak igényt munkájára. A határozatnak erre vonatkozó részét a legtöbb helyen nem tartják be. Eltérőek a tapasztalatok a korkedvezményes nyugdíjaztatásról is. Egyes területeken - pl. a NIM területén, a MAHART - nál — körültekintően élnek ezzel a lehetőséggel, de számos helyen csak abban az esetben, ha azt a felsőbb szervek kezdeményezik. A határozat megjelenése óta lebonyolított kádercseréket általában pozitívan kell megítélni. Javult a vezetők összetétele, a cserék hozzájárultak a vezetés színvonalának emeléséhez. A hatásköri jogok gyakorlása, az állami személyzeti munka pártirányltésa A párt káderpolitikai elveinek érvényesülését a pártszervezetek a területükön folyó személyzeti munka segítésével és rendszeres ellenőrzésével biztosítják. Rendszeres e témában a gazdasági vezetők, személyzeti vezetők beszámoltatása. A pártszervezetek nagy egyetértéssel fogadták azt, hogy káderkérdésekben a határozat a pártvezetőséhatályú - vétójogúra változtatta. Ebben a párt vezető szerepének helyi erősítését látják. a hatáskörükbe tartozó személyek esetében a határozatban előírtak betartásával hozzanak döntéseket. Töreked* nek a kádermunka demokratizmusának szélesítésére. Személyi kérdésekben az előterjesztések megfelelő infori" • 1 V máció alapján, nagyobbrészt már írásban készülnek és testület foglal bennük állást, Egy-egy funkció betöltésére azonban még mindig ritkán terjesztenek be alternatív javaslatokat. Az alapszervezetek többségében is értik és helyesen gyakorolják jogaikat. A vizsgálat során nem került felszínre olyan eset, amikor a határozat szellemével ellentétes álláspontra helyezkedtek volna. Helyenként azonban van olyan törekvés, hogy véleményezési (vétó) jogukat más kérdésekre is kiterjesszék vagy szélesítsék a vépárt vezető szerepe csak úgy biztosítható, ha minden kérdésben előbb a pártszervezet foglal állást. ^ hívjanak meg a személyi kérdést tárgyaló, pártvezetőségi ülésre, milyen kérdésekben kaphat előzetes hozzájárulásra engedélyt a titkár, miben kell kikérni döntés előtt a szakszervezet, a KISZ véleményét stb.). Zavart okoz, hogy a szakszervezet és a KISZ hatásköri jogait sem a pártszervezetek, sem a gazdasági vezetők nem ismerik kielégítően. A szakszervezeti bizalmiak jogkörének bővítését több helyen úgy értelmezik, hogy az együttjár a pártalapszervezet véleményezési listájára történő kötelező felvételükkel. Hiányolják, hogy ezekben a kérdésekben nem kaptak egységes és részletes eligazítást. A pártszervezetek részéről javult a hatáskörükbe tartozók munkájának, továbbképzésének figyelemmel kisérése. A kádermunka és a hatáskörök gyakorlásának azonban továbbra is egyik legnagyobb hiányossága, hogy a pártszervezetek nem foglalkoznak rendszeresen és folyamatosan a hatáskörükbe tartozók nevelésével, életkörülményeik, politikai és emberi magatartásuk alakulásával. A káderhatásköri, véleményezési listákat a pártszervezetek a kerületi pártbizottság útmutatása alapján 1976. második felében módosították. Általános tapasztalat, hogy a pártbizottságok, pártvezetőségek a hatás-
