Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1971-04-27

Ezzel kapcsolatban a végrehajtóbizottsági ülésen Maros elvtársnő elmondta, hogy a külkereskedelemben minden tekintetben alkalmasnak találtak egy elvtársnőt külföldi kirendeltség vezetőnek, es csupán azért nem tudták kinevezni, mivel - éppen az előbb elmondottak miatt - nem vállalta a magasabb beosztást. Ez is mutatja, hogy a férfiak és sok esetben maguk a nők is természetesnek tartják, hogy a családon belül a nő kisebbrendü.

Sajnos ez gyakran a munkahelyen is igy jelentkezik* A Chemolimpex Külkereskeaelmi Vállalatnál elmondták, nogy az államközi osztály vezetőjenek - aki a kisszámú női vezetőik köze tartozik - egy tárgyaláson kellett volna resztvennie, itt Magyarországon, ele a partner férfit kért a tárgyaláshoz.

További példákat is tudok mondani: Az V.kerületi Bíróságon - mint értesültünk - már sokat változott a közfelfogás arról, hogy a nők szubjektivek. Ennek ellenére az elnökség a tanács összeállításánál szigorúan ügyel arra, hogy ne legyen csak nőkből álló tanács. Ugyanakkor a férfiak vonatkozásában ez fel sem merül problémaként.

fe Ugyanitt a nők részéről is találkoztunk maradi szemlélettel.

Előfordult, hogy a tanácsvezető bírónő azért nem kezdte meg a tárgyalást, mert a tanács csak nőkből állt.

Ez is azt mutatja, hogy magasabb a mérce, nagyobb az elvárás a női munkaerőknél, mint a férfiaknál. Még mindig élnek hagyományos elképzelések speciális női hibákról,^ női magatartásról. Ez eredményezheti azt, hogy nem a valóságos tények, hanem a női nemhez fűződő előítéletek alapján bírálnak egyegy magatartást.

Megítélésünk szerint a tudatoformálás egyik döntő eleme a nőkérdés megoldásának. A példákat is azért emeltük ki az anyagból, hogy még több konkrétummal támasszuk alá az Írásos beszámolónak ezt a részét.

E hibás szemlélettel kapcsolatos, hogy a nők lényegesen számta arányuk alatt vannak képviselve a gazdasági és politikai vezetésben. Ez majdnem mindegyik vizsgált területen igy van.

Pozitiv példaként említeném a Volán 1-es számú vállalatot, áiol a nők számarányukat meghaladó mértékben vannak képviselve a vezetésben. Igaz, hogy az összdolgozóknak csak 16 %-a nő, E‘z azonban mit sem von le annak értékéből, amit a vállalat tett a nők érdekében.

Sajnos jóval több a negativ példa. A Budapesti Postaigazgatóságnál például 38 vezetőből 8 a nő, annak ellenére, hogy 12 nőnek van egyetemi, főiskolai, 42 nőnek felsőfokú szakmai képzettsége. Jelenleg is heten végzik az egyetemet és hatan tanulnak tovább szakmailag felső fokon.

Hasonló a helyzet a főhatóságoknál is. Példáufiaz Országos Tervhivatalnál a felső vezetésben nem találni nőt és a 121 csoportvezetőből is csak összesen 13 a nő,

M

i

i r

á

f

i

•: U

I......................................................................................................................,

“4 **