Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1970-01-19
3./ A IÍB határozata, hazánk felszabadulásának 25.évfordulója, Lenin születésének loo.évf. megemlékezése. Ugy gondoljuk tovább kell haladni azon az utón, melyet eddig kezdeményeztünk, elsősorban a szakmai, gazdasági munkában egyenek eleget az évforduló megünneplésében, a jobb munka vonalán ünnepeljünk. E mellett természetesen a maga megfelelő formájában, külsőségében az ünnepséget meg kell rendezni. 4./ Várható KB'határozat a kongresszusról és a pártvezetőség újjá Fontos, hogy e munka ne öncélú legyen, erőnket ne kössék le belső problémák, klikkek, frankciók, ezeket küszöböljék ki, és minden erőt arra fordítsanak, hogy a pártszervezet vezetőség választás jobb, eredményesebb legyen, a munka során a legrátermettebb emberek kerüljenek a vezetőségekbe. i '■ Ezek a fő kérdések meghatározói annak} amelynek alapján goldolkodfa Emellett figyelembe kell venni a kerület sajátosságait, az itt lévő szervek jellegét, különbségét. Ezzel kapcsolatban felmerül a _ kérdés, hogy a különbségek alapján határozzuk el a munkának az irányait, s van e közös nevezője ezeknek a kérdés-komplesszumoknak, melyekre koncentrálni kell. Nem térhetünk ki attól, hogy a pártszervezet sajátosságait ne vegyük figyelembe, hogy a budományos élet területén levő párt szerveiknek másképpen kell dolgozni, mint az építőiparnak. U^y érzem, akkor cselekszünk helyesen, ha az előző év néhány kérdését - melyet feltett nekünk a gyakorlat - ezekre választ adunk, még pedig olyan formában, hogy ha ugy határoz a PB, hogy az elkövetkezendő évben mi a munkát elsősorban ugy koncentráljuk, hogy a párt szervezeti életet tartalmasabbá tegyük, a munkát aktuálisabbá, , : hogy a párszervezet mind jobban betudja tölteni szerepét, aludjanak élni azokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, melyei a Szervezeti Szabályzat felruházta. Vagyis a pártéletre, a pártszervezeti munka * ÉN 1 hatékonyságára koncentrálni. Vannak jelenségek, amelyet azt mutatják, hogy nagyobb mértékben kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. ta Értképp, de tény, hogy a partszervezetek sem mentesek a társadalomban végbemenő ellenmondásokkal. Érthető, de nem elfogadható. Itt is van befelé Ívelés és hanyatlás. Felfelé Ívelés seolt a párt szerepét illetően, de nem kell mondani, hogy a nekibuzdulás, amikor a gyakorlatba kellett átvinni, akkor jöttek a problémák. Milyen problémák ? Nem általános, de azt mondhatom, hogy aggasztóan sok. Sok helyen azonosulnak a gazdasági vezetéssel, alárendelt szerepet töltenek be, és ez nem azt, amit a Szervezeti Szabályzat előir a pártszervezet számára. Számos helyen nem ellenőrzést gyakorolnak, hanem tudomásulvétel szerepét töltikbe. Igen sok tapasztalat van arra, hogy a vállalati és az egyéni érdekeltségben, amiben benne van a pártszervezet, túlságosan benne van. Van olyan körülméhy, hogy mi mondjuk, képviseljék a népgazdasági érdeket, de vájjon mindén helyen megtudjak mondani, mi a népgazdasági érdek. Nem egyszerű. Ameddig volt egy adott terv, akkor az volt a népgazdasági érdek, de ha most egy vallalat vezetőnek elképzelése van, mikor, hol miben realizálja. Mgg Amikor ostorozzuk a pártszervezetet nézzük meg, milyen körülmények kozott élnek és dolgoznak. A pártszervezetek egy bonyolultabb helyzetbe kerültek, és ebből olyan ikovetxezúeuest lehet levonni, hogy nem lehet mindent központilag megszabni. Fennáll olyan veszély, ha nem foglalkozunk i
