Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1969-09-05

;/« iról'Vró'-Ö; ‘

' ® < M l W 2

fj „ 3 _

Az ilyen .cl számolni kell, mert ez a jövőben is bekövetkezhet. Gilicéink szabadiorgalnu cikke: , te i meló szabadon forgalmazhat • — ilyen plö • a tojás os_ oaromii — dv. , ha hiánv van, akkor ni következünk és nálunk jelentkezik a reklamáció. Tehát nincs tisztázva az elláyási_kötelczettsé0 kérdése a szabad-forgalmú cikkekben, te nincs tisztázva0©. bázis sem, hog/' mikor, mihez kell tartani, hogy o dixfer'nciát honnan kapjuk re / • Nem láz jak, hogy nol von fedezet és lehetőség, mert a minisztériumtól csn.i elméleti lehetőséget kanunk: hogy első feladat r. hazai pótlás , nedia idehaza 1.60 Ft a tojás, mig Svájcban pl: 4.-Ft-ot kaptunk, volna érte. Kérdezem: a differenciának az anyagi ®á| fedezete hol jelentkezik?

te® fii a külkere s ne deImi tevékenységgel kapcsolatban a 20. olaa. ' I ion levő megjegyzést kifogásolni tudnám: "Esetenként a kulkeresredeImi vállalattal kötött szerződős rarvanyessegi xuoté* szakában folyamodnak a vállalótok exportjogart«" Kérdésti -I 1% " mikor folyamodhat valaki export jogért? Az eves szerződés

o külkereskedelmi v .Halatok ..a3. ctecenoer 3- —j-o ^ax t» Így •Pp lvetni a kérdést az croort jog; .al kapcsolatban nem helyes, differenciálni kellene. Természetesen a termelő _üzemek, válk alstok cryre inkább ve;,.: ék ki részrret, se differenciál i dini kell. Mi beadtuk a kérelmünket a minisztérium fele,

az már más kérdés, hogy hogyan döntenek.

a. 21. oldalon nem. tudom ire vonat, .ozik és hogyarqkel® értelmezni azt a megállapitást, hogy: “az ipari kiutazok k több esetben nem követik a magyar külkereskedelemben kialakított magatart ara i szabályokat. 1 ügy tudom ilsalabcn 1 10/1 e0yütt utaznalc ki. í rók

fi" fi , (9R

I p 1 Somogyi La;:os elvtárs:

a jelentőssel egye kérteTM., azt jónak tartom, ^ olyannak, _ ami té c ok segítséget „yujt. A né;,, re zűri te® ©rder®:; valialati ^érdek összhangjának kérdése nagyon lenyesse os fontos rom-.

Az üzpeskodo vállalatok valóban töbo^ ponzc tudnám szere^— I

ni 0 vál a lat velanermyi dolgozójának legyen az egy, vagy akár tízezer ember, mindenek előtt azonoan a^ szaba_yozoiv kte | ]q - ensz olyanok amelyek segitséget nyújtanak a nepgazaa•' re és vállalati érdekek összhangja között, amelyek alap• ró a , .az dós ági vezetők, pártszervezetek eg tűre© védeni és elő tudják segíteni olyan szempontból, hogy az mindenkinek jó legyen.

I I |lff:

A szabályozók, rendelkezéssé: olyan j-:oa:zo_.at ic aanan, emel- eket ki lehet használni. Tehát nem könnyű a helyzet ne.,Ítélése akár a munkaerő, akár a minőség vagy az igények vonatkozásában. Valóban, amikor az átlagoer nerdese merült fel a munkaerő-hiáry magyax-lzatot adott. Az atlagoer az a I játszás amely biztosit bizonyos jövedelmet, amellyel^egyensúlyt lehet kialakítani, ka már azonban el lehet monaani, hb.sy epy uj helyzet is belépett, mert pl: már nemes an a bonyolítók mennek el vagy az érdemi ügyintéző® hanem, ami . | eddi j '©merétlen volt - a gépkocsivezetők is? ha egy uj

1

I ' .

1 I

1 \m

te _

J;

r