Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1967-04-21

í ■ ■- ..I

- 42 -’-p) ■ '■

♦

A családi állapot és a családi körülmény

• • . :•.©;] !./•■'. 0 'y ? '

0^2i /A megfelelő csoport százalékában/

A családi körülmény____________ ^

rende- nem Ebből sze-Családi állapot zett rende- prob— el- nincs sen

zett lema- ron- vátikus tott lasz

Nős, férjezett 92,8 7,2 4,9 1,2 1,1 loofo

Házassága megszűnt 28,4 71,6 lo,5 53,2 7,9 loo,o

Fgyedülálló, cs.tag 79,8 2o,2 5,7 1,6 12,9 1°°,°

összes férfit_________87,8 12,2 5,3 2,9 4,1 loo,o

összes nő: 68,3 31,7 12,o 13,9 5,8 loo,o

;

o421. Közismert, hogy az épitőipar nem telepített jellege jelentős mértékben hat a családi életre is. Ennek ellenére az építőipari munkások 88 százaléka a családi körülményeit rendezettnek,

12 százaléka pedig nem rendezettnek tekinti. Ez utóbbin belül azonban 4 százalékot ér el a nem válaszolók ós 5 százalékot azok aránya, akik problematikusnak tekintik a családi körülményeiket.

Azaz a családi körülményeit kifejezetten elrontottnak a munkásoknak osak 3 százaléka tekinti. A családi körülmény megítélésében lényeges eltérés tapasztalható a férfi és a női munkások között.

A családi körülmény szükségszerűen szorosan kapcsolódik a családi állapothoz. így a nős épitőipari munkásoknak 1,2 %-a elrontottnak, 4,9 %-a problematikusnak és 93 %-a pedig rendezettnek tekinti a családi körülményeit. A viszonylag kis súllyal szereplő "házassága megszűnt" csoporton belül azonban elrontott családi körülményünek vallja magát a csoporthoz tartozó munkások több mint 5o %-a.

Az adatfelvétel során igyekeztünk árra is választ kapni, hogy a családi élet elromlásában van-e szerepe az építőiparnak. Az eredmény meglepő, mivel a családi élet elromlásában az építőiparral

0

0

G . jip"

i r