Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1967-04-21
av. Apitömunkások építőipari aunkay iszokának, hossza vIbzobeiasc jelentős. A hat évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők aránya eléíi az összes munkások kétharmadát éa a szakmunkások között pedig a 73 %-ot, sőt még a betanított munkásoknál is megközelíti a kétharmados arányt. Ez a.£ra__utalt hogy, a-----r— ^.afr*r*» kialakítására irányuló többéves fáradozásoknak „már wy.émnttevő eredményei tannak. Ugyanakkor a női dolgozók munkaviszonya lényegesen rövldebb, közel kétharmaduk öt éve, vagy ennél kevesebb ideje dolgozik az ágazatban. Természetesen a runkaviszony hosszát az életkor nagymértékben meghatározza. olo4. Az épitőipari munkaviszonyhoz képest a. jelenlegi vállalatnál eltöltött Idő természetesen már rövidebb, de a szakmunkásoknak a fele /5p6 %/ még mindig 6 ós több éve dolgozik jelenlegi vállalatánál. A betanított munkásoknál ez az arany ugyan némileg kisebb /45,4 %/, de még mindig jelentős, szemben a segédmunkások egyharmadnyi /33.5 %/ arányával. Ha ezt kormegoszlás szerint tovább részletezzük, akkor a 25-39 éves szakmunkások 67 százalékának van 6 évnél hosszabb munkaviszonya, a betanított munkások e korcsoportjánál 5o %-ra emelkedik a 45 százalékos átlagos arány, de a segédmunkások hasonló aránya már némileg a saját átlaga alatt marad /33,5 %-kal szemben 31,5 %/. Amennyiben a viszonylag hosszú építőipari,- és a rövldcbbvállelát 1 munkaviszonyt egybevetjük, akkor megállapítható, hogy. ismételten az építőiparon belüli jelentős munkaerő vándorlásról tanúskodnak. Ezt a megállapítást igazolja egyébként az is, hogy az építőipari munkások 74 százaléka már változtatott munkahelyet, sőt 46 százalékuk már három- és többizben is tette ezt. ik j 9- '/) ~ i
