Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1966-04-14
Gyengült'a párt hatása a tömegekre, elsősorban elméleti vonatko - zásban, nincs eléggé kimunkálva az átmeneti korszak problémája, ezer* ól a párttagokban os a tömegekben illúzió, hogy a szocia - lizmus építése rövid és könnyű dolog, buktatók egyáltalán nincsenek. Ezt az illúziót helyére kell tenni. Nagyon sok a. munka, de a napi hangulattal sem tudunk lépést tartani. Nem vagyunk eléggé "naprakészek", de ez nern azzal függ össze, hogy nem olvassuk el a napi sajtot. Nekünk irányítani, befolyásolni és meghatározni kell a hangulatot. Különösen fontos ez azért is, mert az ellenség eszmei tevékenysége megnőtt, nem mindig elég nyíltan, de számtalan esetben nyíltan is es burkoltan is jelentkezik. Rengeteg rémhír, zavartkeltes vicc stb. van forgalomban. Az egyház tevékenysége is megnőtt /röpcédulák atb./. Továbbmenve: beépültek funkciókba olyan emberek is, akik nem kívánatosak, tehát a politikai akti - vitás® nőtt az ellenség részéről. Fokozni kell az éberséget. Harmadik kérdés a gazdasagpolitikai épitőmunka ós a párt felada - lai köré csoportosul. Itt az anyag egyértelműén megállapítja, hogy pártszervezetek hozzáértőbben foglalkoznak a gazdasági kérdések I kéj., Nem^helyes elmarasztalni egyoldalúan azt a módszert sem,hogy ss gazdasaga kordes©Kben közvetlenül szóltunk bele. Lényeges pondo - lat, hogy az uj mechanizmus bevezetésével kapcsolatban fontos a pártszervezetek gazdasági ^ellenőrzése ia. Várható a rainisztériu - mokban, hogy féltik az iróasztalt. Várható a minisztériumokban a jo gondolatok felvetése. Ebben az időszakban a pártszervezetek jelenléte központi kérdéssé válik, ez a mi kerületünkben is nagyon fontos. Fontos lesz a jövőben, hogy a gazdasági vezetés posztján megfelelő, a#.kalmaa emberek legyenek, akik politikailag is értik 83 o rócUKüictiing Is ^ 8 P t X ll í* Ö lQ,d8, tuiíB t • liiZ cLZ 8.ny cig felveti, ilO gy 116111 fog állni a stabilitás elve, mindenkinek adnak kifutást, de rószszuj. értelmezett stabilitást meg kell gondolni. A következő gondolatcsoport a part és tömegszervezetek kapcsolata. Itt szinten lényeges vezérgondolat, van, önállóbban, nagy óbb felelősségei _dolgozzanak a párt általános irányítása mellett. Többet kcxl politizálni és többet kell foglalkozni az érdekvédelemmel. Változatlanul érvényes, hogy a kommunistákon keresztül irányítjuk ta a törne szervezeteket ás nagyobb kezdeményezést várnaka kommunistáktól, akik a tamegszervezetekben dolgoznak, kiemeli az anyag a szakszervezetek szerepének jelentőségét. A jövőben tárgyalni fogják a KISz, a szakszervezetek és a tanácsok munkáját. Felvetődik a túlszervezett ség is, hogy ugyanazokat a tömegeket ^több sz rvezet is mozgatja. Pl. a szakszervezet éa a pár - átfedeset nem lehet kiküszöbölni, csak más tartalommal és más eszköz ükkel. Kádár elvtárs beszélt ©arról, hogy ezeket a kérdéseket nagyon komo- 1 y b. xi I'- o -i. a. v 6 nn i, s z iv d s liar c o fe kell f o 1® fe a. t n i a f o rína 1 izmus o'l Ion p;r {együnk^ "babonásaik", ne ragaszkodjunk az elavult dolgokhoz/ ’ ku/űj3un® minden sablonos dolog e 11 en ós olyan dolog ellen, ami nem visz előbbre. A kongreszus is olyan lesz - igy tervezi a KB - hogy hem valami látványos dolog, hanem munkával toli kongresszus. Ezek a kérdések határozz® meg a munkát. Kádár elvt ára első helyre álii.ottara az 1966-os évi terv teljesítését• Az eszmei-politikai munka fejlesztései*, az öteves terv a közeljövőben lesz megtárgyalva, ennek irányelvei érvényesítését, az uj gazdasági mechanizmus - sál kapcsolatban a munkát, ezeket nem lehet különvennl, az egészet • együtt kell csinálni ós akkor dolgozunk jól, ha a gazdasági elet 7 ben le mérhetően aktivizálni tudjuk a párttagságot. ,.i®T ' Y) t '--~y 1 | jp?r • (
