Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1966-06-30
IjpagímswmwwKwwMw ._ » I ■ . ' I I .ra kat és 15 db-ot kaptunk, A városban járva láttam, hogy más vállalat is kapott ilyen gépkocsikat, olyan vállalatok, akiknem nem feltétlenül ilyen gépkocsikra lett volna szüksége, hanem kisebb is megtette volna. A pártszervezeteknek nagyobb energiát kellene ráfordítani az uj gazdasági mechanizmus reformjának megvitatására és kidolgozására. Az uj gazdasági rendszer felkészülésénél különböző véleményekkel találkozunk. Nincs olyan vállalat, amelyiket ne kötnének ezer szállal egymáshoz a többi más vállalatok. Vannak vállalatok, amelyek kooperálással állnak egymással és monopol helyzetben vannak. Pl. a gépkocsik felújítása. A részietfel - adatok meghatározásánál rendkivül nagy gondot kell fordítani. Vályi elvtárs megadja a válaszokat a kérdésekre.: Nem hiába mondtam az elején, hogy sok kérdeznivaló van még. Az elvtársak igen jó kérdéseket tettek fel és olyan sorrendben fogok váté laszolni, ahogy szeretek válaszolni a kérdésekre. Mindenekelőtt Darvas elvtársnak: mi történik a beruházásokkal ? té A vállalat saját erejéből létesítendő beruházása nem okoz torzu -lást. Nagyjából ugy értem a dolgot és elkülönítettem a beruházd - solonak azt a módját, ami a tényleges értelemben vett vett beruházás. Ugy értem a dolgokat, hogy nemcsak ugy lehet megvonni, hogy saját erőből történik, hanem a finanszirozás módjára tartozó el - különítés. A saját erőből történtő beruházások nem jelentenek inflációt. Azok a különböző szabályozási módszerek a kereteket is nagyon hatékonyan tudják befolyásolni. A hitelek és a költsé^ve -tésben megvalósuló beruházások sem-térnek el elvileg egymástól. A költségvetésből megvalósuló beruházások is visszafizetendő, viszszatérülő beruházások. Mindezeket oda lehet irányítani és kézben - tartani és biztosítani, hogy arra a célra menjenek, amire a nép - gazdasági terv irányul. Meggyőződésem, hogy a felhalmozás, a bővített újratermelés céljait szolgáló beruházások irányát nem lehet egyszerűen arra bizni, hogy melyik vállalatnak megy a forgalma és mekkorát akkumulál. így a cipőgyárnak jó haszónkulcsa van, de ez ta nem azt jelenti, hogy uj cipőgyárakat kell építeni. A bővítésnek az irányát a tervhez kell alkalmazni. Ez igy is van és igy is képzeljük. Azért kell aktiv hitelpolitikát folytatni. Nem azonos hi - telpolitikát mindenki felé, hanem a népgazdasági terv céllkitüzé - |eit kell figyelembe venni. • Es mi van a saját erőből történő beruházásokkal ?A jelenlegihez^ képest nőni fog. Nem szigorúan olyan mértékben fog nőni a beruhá - zások forgalma, hogy inflációs veszély álljon fenn. Kürti elvtárs azt mondja, hogy nem jó a terv és lazaság mutatkozik, mi a kocsi - kát készakarva osztjuk el, igy ahogy van nem jó ? Én legalábbis ugy tudom, hogy készakarva osztottuk el igy. Még sok variáció mutatkozik a beruházásoknál. A beruházásokat ho - gyan csinálják, bővítenék vagy újat építenek, ez a gazdaságosság kérdése, ezt. kell a bankszerü elbírálásnak elitnézni. Lesznek más dolgok is, egész más tipusu dolgok is, amire azt mondjuk? hogy energia racionalizálás. Most mindegy, hogy hol hajtjukRégre, könnyűiparban, vagy nehéziparban stb. Igen sok variációs lehető - ség van, azt hiszem, hogy nem egy kaptafára lehet ezt huzni, még ebben az aktiv hitelpolitikában sem. Van olyan általános kérdés, ezt általános kérdésnek nevezem - mert ezt többen is felvetették, & \ _____ — — »■»'■■■ . I
