Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1964-12-23

l ■ 'fa 4%;,, / Agg fai Y 3?/, /fa ’, y yyáy ma , ű'X1 g// ■ j /'/fa y YY Yj rév '7,?, ,.,. % Vl. ;y 4 ,,-,< 1 . 1 ; ...■:*■ m .. - . ■. ■■,• '• . tó* ^ ■) t , { t, /p '* * ’• *• ■’" : I ~~ I-3-/Padányi elvtárs hozzászólásának folytatása:/ Nem akarom ezt a kérdést csupán a saját tárcánk irányában felvetni, mert különböző jelekből lehet érzékelni, hogy ebben Meglehetősen benne van a Pártközpont Ipari Osztályának és a Budapesti Pártbizott­ságnak is a keze, mert nem egy esetben odahívták a párt vezetőit és ezt a dolgot nem kellett volna nekik támogatni, hanem lehűteni. Mi a társadalom magvetése közepette végezzük a munkánkat, nem szabad ennyiben hagyni ezt. Példa erre Románia, ahol az építkezés nagyon alacsony fokon állt és a társadalom nem sokra becsülte az épitő ipart. Meg kell nézni most a romániai építőipart, ugy beszélnek ró­luk, mint akiket példaként kell követni. Mi ez, ami a kívánságlistán szerepel a mi részünkről ? Olyasmi pél­dául, hogy lehessen bürokráciamentesen, huza-vona nélkül dolgozni, gazdaságilag értelmes munka legyen. Szükséges volna a tipusépitke - zés előnyeit felhasználni. Hivatalosan kimutatták, hogy 72 % /a la­kásépítésben/ ettől azonban messze vagyunk. A lakásépítésben a ti - 1 pusterveket 2,4-szeresen használják fel. Ipari építkezéseken pedig a tipus építkezés nulla* Az előregyártott elemekből való építkezések­ről nem is beszélek, pedig ez volna a legfontosabb. Nehéz megérteni és nem is lehet, hogy miért nem lehet a daruzó előregyártóit ipari ta csarnokoknak a féleségeit alkalmazni. Talán most, ha fegyelmi utón lehet az emberekkel foglalkozni, talán be lehet majd vezetni. Miért van az, hogy minden építkezés egyedi tervezésen alapul. Meg kell határozni, hogy ezen a területen milyen javulást kell elérni. Pél - dákat nem akarok felhozni, mert példát rengeteget lehetne felhozni. Megemlíteném a monori tárháznak az ügyét. Készült a győri tervező - nél 150 vagonos tárháznak az előregyártott terve, Miután 150 vagon­ra szolnak, nem tudják használni. Felmerül a kérdés, miért nem láietett 150 vagonosra tervezni ugy, hogy használni lehessen ? Erre elfogadható választ nem lehet kapni. Azonban nemcsak tárcán belül, hanem tárcán kivül is vannak hibák. Az elmúlt évben a klinker homlokzati vakolás, volt a mérvadó, ez na­gyon munkaigényes munka* Ennek ellenére számtalan épületet terveztek, ami klinker homlokzati vakolással készült. És a jövő évben is ilye­neket terveztek. Itt sem akarok példákat felhozni, mert tömegével lehetne, csak egyet említek, amely most legjobban piszkál bennünket, a Beloiannisz Gyár épületének /Fehérvári utón/ a tatarozása. Szépen té meg lehetne javítani, de át kell az egész épületet, homlokzatot, klinker burkolattal dolgozni. Most majd le kell verni az egész vako­­latot és ugy hozzákezdeni. /Biszku elvtárs közbeszól: Ki találta ezt ki ? Padányi elvtárs: ez már beruházási kérdés. fíisz&u elvtárs: oda kell menni és megmondani, özeit vagy igazgató. Vályi elvtárs: esetleg azt mondják neki, hogy mi köze hozzá/. Mégegy kérdés: hogyan lehet beruházást csinálni, felújításra ? Az Üllői utón van egy Nőgyógyászatj Klinika, erre nincsen beruházás, de van felújítás 25 millió forint. Lebontjuk az épületet 75 %-ban. Ez óriási munkaigénnyel jár. Felvetettük, ho0y le kellene bontani és újat építeni, kevesebb munkával meg lehetne csinálni, de nincsen rá pénz. Ez e fajta takarékosság nem védi az ipart, hanem nagyobb nehézséget támaszt az iparral szemben és jobban kirabolja az erejét. u _ _ _ _ _ _ /

Next

/
Thumbnails
Contents