Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1963-05-24

KIPTEÉV/ de emellett akadnak olyan területek is, ahol az azonos kategóriájú dolgozók negyedéves prémiumánál osak 50-100,Pt-os differenciákat lehet találni,

A vizsgált vállalatok mindegyikénél kifogásolták a prémiumrendelet azon előírását, mely szerint az összprémium keret 50 %a felett a vállalat, 50 %-a felett a felügyeleti szerv rendelkezik. Egybehangzó az a vélemény, hogy a felügyeleti szervek által diszponált 50 % nem ösztönzi a vállalat dolgozóit, sőt nem egy esetben a vállalatokon belül zavarokat és nehézségeket okoz.

a I

fa Eltérő vélemények alakultak ki a prémiumrendelet előzetes kitűzési előírásával kapcsolatban. Egyes tervező irodáknál ez a rendszer eredményes. /Többlet teljesítmény esetén./ Más tervező irodák e rendszert hátrányosnak tartják. Sok esetben ugyanis az elvégzendő munka korántsem előre meghatározott. Amikor egy feladatot egy tervező megkap, még nem látható előre, hogr abból milyen értékes megoldás születhet.

Pl. az ERŐTERV tervezői Magyarországon elsőizben alkalmazták az egykéményes rendszert. Ez a megoldás műszaki színvonalemelést, beruházási költségmegtakarítást eredményez.

_ A javaslatért - az előre való kitűzés megkötöttségei miatt- még utólagos formában sem tudtak prémiumot juttatni az eszmei tervezőknek.

Hasonló negatív példák állapíthatók meg a KÖZTI az IPARTERV és az UVATERV munkáinál is. Itt az a vélemény, hogy munkáik jellegénél fogva az előre való kitűzés formálissá válik és ösztönző hatása ninos.

0. Jutalmazásokat az úgynevezett igazgatói keret terhére egy-egy kiemelkedő esetben alkalmaznak, általában a nem premizálható dolgozók körében, ezenkívül a május 1-i ill. november 7-i ünnepségek során. A2 ilyen jellegű jutalmazások zömmel szubjektív tényezőktől függenek és ezeknek ösztönző hatása nincs.

A vizsgálat egyértelmű megállapítása szerint a tervező válla-4

Stencilszámj 458- 15 -V i -/