Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1961-06-22
É B M i j S 4 7 r t r ó í 7 i 4 3/?u V/ú 3/'-7-’; ■/' ■;; -: ■'’■■' ' •' . I t '4 ' i I •» # x * f A |- 8 -III* Harmadik fő gondolat az elkövetkező félévre munkánkban a párt szövetségi pólífciká.iának megértexese# es alkalmazása, a tömegpolitikai munka erősítése. 7 Hozzájárultunk a szocialista társadalom építésének nagy forradalmi átalakulásához közvetlenül is a mezőgazd.szoc.átszervezéséhez. /Patronálé brigádok munkája: 1959*szept-től 9o brigád 35o fővel.Oki., E téren tudunk a legkevésbé előrehaladni értelmiségi politikánkban, a pártonkivüliekkel való szövetség kérdésében. A szocialista épités feladatait, a népi demokratikus rendszer stabilitását, az imp.próbálkozások visszaverését, a népi nemzeti egységet kialakítani e nélkül lehetetlen. Sem a Pártbizottság, sem a kerületi tömegszervezetek, sem a pártalapszervezetek munkájában nem tudtuk olyan következetességgel vinni, ahogy ezt a mai helyzet k megkövetelj A fő és gátié tényező a merev, szektás elzárkózás, a bizalmatlanság, 'ugy a párt mint a tömeg vagy gazdasági szervezetek munkájánál. A legfa jobbindulatu ós a párt politikáját, a kétfrontos harcot teljesen magáénak valló elvtársnál is találhatunk ilyen jelenséget. Mindez azt mutatja, hogy felfogásunkban, módszereinkben még nagyon is kisértenek helytelen és káros maradványok* A kerületi tömegszervesetek vezetőségeinek összetétele nem tükrözi a tagságot, 1-2 pártonkivüli van hírmondónak, de azok sem kapnak minden esetben teljes értékű feladatokat, hogy teljesen egyenjogunak érezze magát a választott testületben a párttagokkal. A szövetségi politika torz értelmezése jelentkezik, amikor legjobb esetben egy-egy pártonkivüli "felhasználásáról" beszélnek. A PB ós elsősorban a függetlenített funkcionáriusoknak elenyésző a kapcsolata vagy ismerete a pártonkivüliekkel. A gazdasági, állami funkciók betöltésénél változatlanul, elsősorban a párttagság a tényező. A Munkásőrségnél a kezdeti időszakban élénk tiltakozást váltott ki a PB határozata, hogy pártonkivülieket is re-, vegyenek fel a munkásőrségbe. Párttagságunk aktivitása nem fejlődik kellő ütemben a pártonkivüliek közötti politikai munkában. Mindezek a jelentégek azt mutatják, hogy többet kell tennünk e téren, bátrabban és határozottabban kell hozzányúlni ehhez a kérdéshez. A Pártbizottságnak elveiben, módszereiben ós konkrét példamutatásban hathatós segítséget kell nyújtania a párt ás tömegszervezeteknek a felelős gazdasági és állami vezetőknek, hogy érvényt szerezzen a szövetségi politika alkalmazásának, a pártonkivüli dolgozók közötti politikai munka kiszélesítésének. Ennek a kifejezése érdekében ós hogy tegyünk egy lépést abban az irányban, hogy a pártszervezetek egy része megismerje^a kerületi Pártbizottság©^ egy-egy tagját, hogy a PB kellő felelősséggel tudja megszabni az alapszervi vezetőség ujjáválasztások igen fontos feladatát, javasolom, hogy a PB mondja ki határozatként: "A PB minden egyes tagja az alapszervi vez.ujjáválasztások, a pártszervezetek munkájának segítése érdekében a második félévben két alap szervez etet patronál; A vállalt alapszervez etekbe,tanácskozva előzőleg a PB instruktorral - idejéhez képest kijár, ott részt vesz vezetőségi üléseken, taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, pártonkivüli dolgozókkal valé beszélgetés ekei. Tapasztalatairól időnként tájékoztatja az illetékes PB instruktort." A PB tagok beosztását készítse el a VB ós két héten belül köteles írásban értesíteni,hogy melyik alapszervezetekhez van beosztva " __________________________ A_ .. . B. r
