Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1961-05-24
jTasaa^eam i í- 15 -A tömegek számára a nehézségek az ellátáson keresztül érzékelhetők és ennek természetesen megvan a politikai következménye, a politikai kihatása, melyet azon keresztül tudunk ellensúlyozni, ha megmagyarázzuk az embereknek azt, hogy a nehézségeket milyen okok idézték elő és milyen módon lehet azokat leküzdeni. Kádár elvbárs is foglalkozott a húsellátás kérdésével és jó példát mutatott arra, hogy hogyan kell megmagyarázni és Sebes elvtársnak meggyőződése, hogy az emberek meg is értették azt. Ezzel azonban a nehézségek nem szűntek meg. A sorbanállás nálunk mostanában szokatlan, ami most van, azt a nyugati sajtó ki is használja, ennek ellensúlyozására szükséges, hogy az elvtársak helyesen ismerjék a kérdéseket. Kádár elvtárs beszéde nem teszi feleslegessé azt, hogy itt Sebes elvtárs ismertesse ezeket a problémákat. A belkereskedelem forgalma 1955-höz viszonyítva 196oban 5^,2 fokai nőtt. A hároméves tervben mindössze 15 % forgalomé elfutás volt betervezve, ezzel szemben 28,3 %-os forgalomnövekedést értek el. A rohamos emelkedésnek az alapja a lakosság jövedelmének növekedése és a természetes szaporulat. Az áruforgalom növekedésére nagy hatással van a lakosság társadalmi rétegződése, illetve az abban bekövetkezett változás. 1957-ben a lakosság 52 %-a élt bérből és fizetésből, mig 196o-ban 62.6 %-ra nőtt. A másik tényező a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ezek a változások az áruforgalom növekedését eredményezik, miután a munkás lakosságnál az 1 főre eső vásárlás magasabb mint a parasztságnál és magának a rétegnek a növekedése is növeli az áruforgalmat. A parasztság vásárlása azért alacsonyabb, mert sajá termelésből fedezik szükségletük egy részét. A bérből és fizetésből élők többletjövedelmük egy részét iparcikk vásárlásra fordítják, az áruforgalom aránya fokozatosan iparcikkekre tolódik. Az 1955 évi 46,4- %-ról ma 52,4 %. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben a lakosság jövedelmének jelentős részét költötte iparcikkekre és kisebb részét élelmiszerre, beleértve a vendéglátó forgalmát is. A termelőszövetkezeti parasztság áruvásárlása is megváltozik, saját termelésből való fogyasztása csökken, alacsonyabb mint az ^ egyénieké. Ez a tényező növeli az élelmiszer áruforgalmat a központi készletek felé, ugyanakkor azonban aránylagosan is hat a termelőszövetkezeti tagok vásárlására, növekszik az iparcikk vásárlásuk is. Ezek a változások azt eredményezik, hogy az elkövetkező években lassúbb lesz az iprcikkforgalom növekedése és erősebb az élelmiszeré. Az összarányokat azonban ez nagymértékben nem változtatja meg. Ezt alátámasztja az 196o-as terv teljesítése és a 61 éves I. negyedévi forgalom. Az 1961 I. n.óvi forgalom a tavalyihoz képest 9 %-kal emelkedett. Ezenbelül az élelmiszer 12 %, a vendéglátó 8 %, ruházat 4 %, vegyesiparcikk 8 %-kal. Mindezek azt mutatják, hogy a következő időkben a főprobléma a lakosság élelmiszer ellátása lesz, mert a fogyasztás ebben az évben a tervezettnél nagyobb arányban növekszik.' Erre a nagyforgalmu növekedésre nem készültünk fel. A a népgazdaságban végbemenő változás az ólelmiszerkereslet növekedése irányába hat. Az idén először a szocialista mezőgazdaság termeléséből kell kielégíteni az igényt, az uj termelőszövetkezetek munkáját jellemző körülményeket az elvbarsak ismerik. ^Nasy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy ezzel egyidőben a mezőgazdaság termelése képes legyen az igények kielégítésére.Hiány, zavar bizonyos cikkekben az élelmiszeriparban lesz, de egeszeben az év hátralévő részére az ellátás biztosítva van. Pl. konzervféleségből 3o %-kal magasabb a forgalom, kétszer annyi mint 195aben, _ r