Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1961-05-24
- 11 - ■/ / A földmunka-gépekkel kapcsolatosan: a földmunka egységára egy kicsit lazán volt megállapítva. A vállalati rentabilitási tervnek jó volt földmunkát végezni. Ezért törekedtek arra, hogy minél több földmunkát végző gépet szerezzenek be. Ez a népgazdasági érdek ellen hatott. A földmunka egységárának a helytelen megállapítása következtében kialakultak versengések. A Földmunkát Gépesítő Vállalatnál a gépek nincsenek kihasználva, mert az egyes vállalatok igyekeznek maguk beszerezni földmunkát végző gépeket. A földmunka egységárat nem a vállalat állapítja meg, hanem.az Árhivatal. Ez nem derült ki annak az elvtársnak a hozzászólásából, aki ilyen számításokat végzett. A géppel végzett földmunkát az Árhivatal 30 %-kal csökkentette. Arról van szó, hogy ha géppel végzik a földmunkát drágább és forint terv szempontjául előnyő sebb ,x vállalat XKíiiaKtlllási axsmpKniUá! kázzbl xsgEzni Az Árhivatal ehhez nem akart hozzájárulni, mert felborulnak az árak, mert a nyereségrészesedésen kivül pluszt kell befizetni az állam kasszájába. Az építési tevékenység hogyan oszlik meg. A beruházás élőké szita só bolya műszaki tervezésből és kivitelezésből- A baj ott vaji, hogy a három folyamat egymás mellé zsugorodik, a beruházás elő- Y készítése, a terv előkészítésre nincs elég idő és egyidőben kezdik meg a kivitelezést- A munka során egymásra tologatják a felelősséget, igy a népgazdaság jár rosszul, ezen a területen változtatni kellene. Mégsem helyes állapot, amit Pócza elvtárs mondott, hogy 2.000 lakásnak a tervét áprilisban rendelték meg. Nagyon sok ilyen dolog befolyásolja az építés tevékenységét. Figyelembe kell venni még azt is, hogy a hármas munkafolyamat egymásmellé zsugorodik, azt is jelenti, hogy közel 20 szakmának a munkáját kell összehangolni, az építési tevékenység 17.000 féleséggel dolgozik. Ezek a bonyolult dolgok mindig fokozódnak. Az építőipar anyagellátási problémája a termelésből adódik. Nincsenek meg a készletek. A termelés területén előálló zavarok é - reztetik hatásukat az építőiparban. Az első félévben lemaradtak 500 lakáshoz szükséges panel gyártásával. Hasonló módon problé - mák vannak a csőellátásban. A gyártó mü nem tud átállni arra, hogy egyszerre készítsen vékony és vastag csöveket, egyszerre csak egyfélét tud készíteni vékonyát vagy vastagot. A íclh&sznalás területén egyszerre állnak elő a szükségletek, _de a'készle - tek nem állnak rendelkezésre es amikor oizonyos csofelesegekbol kiesik a szállítás, érezteti hatását a kivitelezés területén. Megpróbáltunk javaslatot kidolgozni, az Országos Tervhivatal és a KGM pártszervezetevei segítettünk ezen a területen. Szeretnek szólni arról, amiről kevés szó esett. Megnéztük ezeknek a vállalatoknak a móglegbeszámolóit, nagyon nagy az építőiparban a fluktuáció, 1960-ban 83.7 %-ban kicserélődtek_a munkaerők. Ennek súlyos következményei vannak. Az ott dolgozó emberek^átkerülnek a másik helyre, a gyakorlatot fel kell újítani, szociális juttatások, felmondási illetmények kifizetése, munkaviszony megszakadása stb. mind hátrányt jelent. Ezek a népgazdaságnak mind tetemes anyagi megterhelést jelentenek. Ezen a téren meg kellene talál - ni'azt a módszert, hogyan tudnánk tovább bővíteni a törzsgárdát. Majdnem minden vállalatnál elég nagy a fluktuáció. Túlórával való gazdálkodás. A 31-es vullalatnal egy munka,sra elhasznált túlóra" 77.--Ft./fizikai/. Ez közel háromszorosa annak, amit a minisztérium engedélyezett az egy munkásra eső túlóra pénznek.-Vidéki munkahelyeken a fizikai munkások szombaton haza mennek, a hét közbeneső időszakában nem napi 8 órát dolgoznak, hanem többet, ebből adódik a túlóra felhasználás. A másik prob — léma a balesetbiztosítás. A baleset arány kialakulása: 1959-ben 224 baleset, kiesett 13.384 munkanap- 1900-ban 212 baleset, te -_JM____________________■ : - -■■ ------------------------------------i
