Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1961-03-27
♦ • ezt a taggyűlést vagy nem, amit ugy döntöttek el, hogy felsőbb rendelkezésre meg kell tartani. Ezt a példát csak azért említjük meg, hogy pkad olyan pártszervezet is, amelyiknek tagjai egyáltalán nem értik meg a nyilatkozat jelentőségét, vagy elsikkadnak felette. Sok termelő üzemben amellett, hogy maguk a beszámolók is komoly kívánnivalókat hagytak maguk után /mechanikus felsorolás, a nyilatkozat szövegének felolvasása, külpolitikai beszámoló a nyilatkozat konkrét elemzése helyett stb/ a legnagyobb nehézséget főleg az érdeklődés felkeltése jelentette. Az itteni dolgozók közül csaknem mindenki - egy-két semmitmondó megjegyzést kivéve - sietve a helyi munkával kapcsolatos problémákra, sérelmekre terelte a szót, a Moszkvai Nyilatkozat mellett meglehetősen érdektelenül haladtak el. Itt tehát jobban kellett volna - már kerületileg - a mindennapi munka és a nyilatkozat valóban mindent átfogó elvi összefüggéseire felhivni a titkárok figyelmét. Ezek a megállapítások vonatkoznak a szövetkezeti pártszervezetekre is, ezeknél is meg lehetett volna találni azonban amely érzékelteti velük, hogy a Nyilatkozat szövege az ő munkájukkal is közvetlenül összefügg. Mint említettük mi törekedtünk a differenciáltság megvalósítás ára, azonban ez a titkárok nem kellő és megfelelő tájékoztatása miatt nem valósulhatott meg. A taggyűlések aktivitása általában jónak mondható, sokan felszólaltak és felvetették azokat a kérdéseket, amiben nem láttak tisztán vagy ezekkel kapcsolatosan más álláspontot képviselnek. Mégis kül nbséget kell tennünk a pártszervezetek között aktivitás szempontjából és megállapíthatjuk, hogy általában a hivatali, értelmiségi területeken volt élénkebb, a termelő üzemeknél akadt több olyan szervezet is, ahol egy & vagy egyetlen egy hozzászóló sem volt. Ennek egyik oka az, hogy a párttagok nem igen olvasták el a Nyila tkozatot, nem ismerték a benne lefektetett megállapításokat, összefüggéseket és igy tárgyalásánál vagy nem tudott hozzászólni vagy már előzőleg ismert általánosabb kérdéseket vetettek fel. Jellemző pl. erre a Keravill pártszervezete, ahol a taggyűlés határozatot hozott, hogy rövid időn belül a Nyilatkozatot ki kell jegyzetelni és pártcsoport értekezleteken újból elővenni azokat a kérdéseket, amelyikkel a taggyűlésen nem rak foglalkoztak vagy nem tárgyalták meg teljes mértékben. Ahol mélyebben vitatták is meg a kérdéseket,- mint pl. a Konzumex és Terimpex, szintén megállapodtak abban, hogy 7 még sokáig kell szervezett formában foglalkozni a Nyilatkozattal. Ha á felmerült problémákat vizsgáljuk, kb . két nagy csoportra oszthatók a problémák is, az értelmiségi területen jelentkező és az ipari, szövetkezeti területen jelentkező problémák. A tudományos, illetve a pedagógus területről beérkező kérdések nagymértékben felvetik az ideológiai zavarosság, sok helyütt pedig az ellenséges ideológiáktól - közvetve vagy közvetlenül - felvetett problémákat. így pl> az iskolák részéről a következő kérdések hangzottak el: mi a különbség a békés belenövés és a fegyvernélküli forradalom között, ml mutál ja, hogy valóban megszűnt a restauráció veszélye a szocializmust épitő országokban; nem lesz-e hatással az életszinvonal emelkedésére, ha törleszteni kezdjük adósságainkat, mit jelent, hogy a békés egymásmellett élés az osztályharc egy formája, mi lesz a következő forma, mi a Vatikán álláspontja a békeharc jelenlegi szakaszában. A Matematikai Kutató Intézetben elhangzott problémák: mifyen mértékben okozták objektív okok és milyen mértékben Sztálin hibái az 1953. előtt kialakult éles külpolitikai helyzetet; mivel Indokolható, hogy a szocialista országokban megszűnt a restauráció veszélye és mennyiben vála sztható ez el a hatalom kérdésétől; mivel lehet legjobban igazolni a nyugati országokban utazó kutatóknak odakint, hogy a kapitalizmus gazdasági általános váLságban van. mi az oka, hogy az angolszász országokban viszonylag kicsi és kis befolyású a kommunista párt. A konzumexnél pl. komoly vitát provokáltak a körül a kérdés körül, hogy milyen ellentét van Kina és a Szovjetunió között. , f/f — — " -- 12 -1 KJ) /
