Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1961-09-15
7 - ■ ’ 'Napirendi pont: A vezetőségválasztások előkészítésének és lebonyo -Utasának terve. /Szóbeli kiegészítőt tart: Komlósné elvtárs/ Komlósné elvtárs: Szeretném tájékoztatni a Pártbizottságot az 1959-ben megtartott ve - zetőségválasztésok tapasztalatairól. Ez bizonyos alap lenne ahhoz, hogy a jelenlegi vezetőségválasztás során erre felhívnánk ez alap - szervek’vezetőségének figyelmét, továbbiakban az apparátus is figyelembe venné. , Az 1959. évi vezetőségválasztásoknál nemcsak alapszervezetek ujjávalasztásáról volt szó, hanem közbeeső pártszervezetek összehívása is napirenden volt. A jelenlegi választásoknál közbeeső párt szerveke t nem választunk, hanem az alapszervezetek vezetőségeit választjuk újjá, beleértve a csucsvezetőségeket is. 1959-ben a választásoknál 4932 alapszervezet vezetőségét választót - tűk, 493 titkárt erősítettünk meg. Ebből a 493-ból 19 pérttitkár volt és 5 csucsvezetőség,emberek megerősítése szintén megtörtént. Ugy Ítéltük meg a helyzetet, hogy a meglévő párttitkárok közül 56 titkárt nem javasolunk és ezt a választás annyiban módosította, hogy ebből 13 helyen változott meg tagság. Az 1959-es választások óta 20 uj alapszerv” alakult meg, ezt is figyelembe véve 11.2 %. Szeretnék kitérni néhány gondolatban a vezetőségvélasztások politikai tapasztalataira. kost is fel kell hivni az alapszervezetek figyelmét, hogy az előkészítő szakaszban a politikai foglalkozást tegyék első helyre. Az 1959-es tapasztalatok azt mutatják, hogy akkor is a személyes ügyek megbeszélése volt a lényeges. Nagyon kevés beszámoló foglalkozott politikai kérdésekkel, éppen ezért a taggylés bátor vitaja is elmaradt. A hibákat nem mindig ismerték fel az alapszervezeti vezetőségek. Az 1959-os választásoknál elvi meg nem értés mutatko - zott a munkásosztály vezető szerepének helyes értelmezése terén. Nem egy helyen volt olyan tapasztalat, hogy a párt tömegkapcsolatának a kérdését a tömegszervezetek munkájára szűkítették le. Talél_ kozni lehetett a nacionalizmus, antiszemitizmus kérdéseivel, ez azonban nem volt általános. A kommunista nevelés terén a kommunista morál elég sok nehézséget okozott a beszámolókban való feltárása a kispolgári életmódnak. A gazdasági élet területén val° vlsszaé - lés. Nemhaszontalan néhány gondolatban az 1959. évi választásokra visszatekinteni, hogy ezt most újra felhasználjuk. Mi ezt titkári értekezleteken miig akarjuk beszélni az elvtársakkal és a munka so - rán is dbgfelelően akarjuk érvényesíteni. A jelenlegi választást illetően a Politikai Bizottság 1961. junius 6.-1 határozata alapján az alapszervi vezetőségek ujjávélasztását kell végrehajtani, bele - értve a fegyveres testüleket is és a csucsvezet oségeket. 352 alapszervezet van, ebből 19 pártbizottság 5 csucsvezetőség van kerületünkben. A minisztériumi pártbizottságok 338 alapszervezetet tesznek ki. A decentralizált alapszervezetek száma a jelenlegi állapotnak megfelelően 177 alapszervezetet foglal magába. A jelenlegi alapszervezeteket tekintve 513 pártvezetoséget kell kerületünkben újraválasztani. Ez a szám eléggé meglepő. 1959-ben 493 alapszervezetet választottunk. Ez a szám jelentősen emelkedett azáltal, hogy uj szervezetek jöttek létre /pl. az építőipar decentralizálása, minisztériumok stb./. a mostani vezetőségválasztás sorén, attól függetlenül, hogy alapszervezeti vezatőségeket kell létrehoznunk, szükséges^ lí J
