Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1960-03-30
I f ' / Cj 1 Vass Henrik: Két kérdésem lenné: 1./ Milyen tapasztalatokat szereztünk a propagandamunkában a neveléssel kapcsolatos területen? 2./ A beszámolóban sok az érdekes elvi probléma, de itt az derült ki, hogy nem mindig válaszoltak helyesen a feltett és problematikus kérdésekre. Milyen formában lehet ezt a kórdőst megoldani? fámán elvtársnő: A beszámold kitért a párttagok és pártonkivüliek arányára az oktatásban. Ezek a számok azt matatják, hogy az idei oktatási évben megnövekedett a pártonkivüliek aránya, de ugyanakkor lecsökkent a párttagság létszáma az oktatásban. Mi ennek az oka? Nagyobb et: Az V.kerületben 1100 propagandista működik. Ez igen nagy szám, de ennek kapcsán nem beszéltünk az ellenőrökről. Megfelelő képzettséggel rendelkeznek-e. Saját területükön milyen segítséget tudnak adni? A politikai felkészültségük megfelel-e a követelményeknek. Dr.Egri Géza et: Szeretnék beszélni a propagandisták és az alapszervi vezetők kapcsolatáról. A beszámoló végeredményben csak az első fél vés munkáról szélt, a továbbiakban ugy kell a kérdéseket megvizsgálni, hogy a második félévben hathatósan segítsük a pártokathtást. Az elméleti kérdések iránti hozzáállásra gondolok. A beszámoló szélt arról, hogy sok a javulás, ma már komoly segítséget adnak a pártszervezetek és ezek jé jelenségek. Azonban azt is meg kell mondani, hogy az oktatással a törődés leginkább szervezeti sikon történik. Természetesen a tanulási fegyelem terén is segítenek. Azonban/ propagandisták még eléggé magukra vannak gy hagyva a pártbizottság és az alapszervezetek részéről is. A szakcsoportok igyekeznek azt a célt szolgálni, hogy az elméleti kérdések tisztázása elősegítse a párt feladatainak végrehajtását. A filozófiánál a szeubjektivizmus kárdése sokszor jelentkezi: k, az objektív helyzet elvetése terén;. A propagandisták nem tapasztalták, hogy igényelték volna valamilyen munkaterületről egyes elvi kérdések megtárgyalását, vagy tisztázását. Gondolok itt pl. a naciona1izmusra.• A III. évfolyamon sokszor van alkalom ilyen témák tisztázására. Az alapszervek részéről olyan patronálás féle segítséget kapnak a propagandisták, ami szerintem nem helyes, histen az oktatásért ők is felelősek. Javítani kell az/lapszervezetek kapcsolatát a propagandistákkal, akkor az oktatást is közelebb lehet hozni az élethez.Nézzék meg, hogy milyen problémák vetődnek fel, mert csak igy lehet ellenük küzdeni. A pártonkivüliek aránya is elgondolkoztató.'Az itt feltett kérdések jogosak voltak. Lehet, hogy ez igy szükséges ós haasznos, de a tendenciát akkor is meg kell fordítani. El kell vetni azt a téves nézetet, ami igen eluralkodott, hogy a marxizmus-leneinizmust csak a pártoktatason keresztül lehet tani tani • Ez igen kényelmes megoldás# de vannak káros hatásai is, mert felhígítják a pártokattást. Szerinte, a tömegszervezeteken és a TIT-en keresztül kell ezt a problémát megoldani. Feltétlenül meg kell ezt a kérdést oldani, mert tavaly a párttagok aránya 66 % voltig idén 57 %-a tanul. A pártonkivüliek aránya a tavalyi 22 %-rél 32 %-ra ugrott fel. Azzal egyetértek, hogy a marxizmus oktatását meg kell oldani, de nem ezen a módon, a pártoktatás kárára. Ezt az arányt csökkenteni kell. r~~ ... a 1 / ' "■> ■ 2'1 ■ | r
