Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1960-12-20
előfeltételek, lehetőségek, s ezzel a termelőerők és termelési viszonyok közötti antagonisztikus ellentmondások megszűnhettek. A szocialista tulajdonviszonyok alapján a fejlődés meggyorsult, mert elhárultak azok az objektív akadályok, melyek a termelőerők hazai fejlődését bilincsbe verték. Ezt a nagy haladást bizonyítja, hogy az ipar nettó termelése - 1938-hoz képest - közel bárom és félszeresére emelkedett. Természetesen a termelőerők és a termelési viszonyok között a proletárdiktatúra győzelmével - csak az antagonisztikus ellentmondások szűntek meg. A szocializmus építése során kialakulhatnak és ki is alakulnak a termelőerők és termelési viszonyok közötti ellentmondások, azonban ezek jellege nem antagonisztikus. Ezek az ellentmondások felismerhetők. és felismerésük után a párt és állami szervek intézkedéseivel feloldhatók. Ez azt is jelenti, hogy az ellentmondások feltárása és azok megoldása fejlődésünk előrelenditő tényezői, A szocializmus alapjainak lerakása sokrétű és ellentmondásos folyamat. Antagonisztikus ellentmondás volt a hatalomra kerülő munkásosztály és a gazdasági hatalmát fokozatosan elvesztő burzsoázia között. Ez az ellentmondás éles osztályharcban fejeződött ki. A tömegek, a párt és a munkásosztály vezetésével, aktivan és cselekvőén támogatták a kisajátítást, s ugyanakkor a szervezkedő és ellenálló tőkés osztály minden eszközzel próbálta megtartani gazdasági hatalmát, Az osztály harc, bár éles volt, legélesebb formájához, a fegyveres konfliktushoz - a hatalom megszerzésének időszakában - mégsem vezetett el. mert egyrészt a magyar burzsoázia a háború alatt jelentősen meggyengült és elvesztette politikai befolyásának jórészét, másrészt a párt helyes tömegpolitikát folytatott. továbbá.a. szovjet csapatok jelenléte is a békés fejlődés irányába Itatott. A hatalom megszerzésének e viszonylag békés utjának tudható be, hogy elvtársaink közül sokan móg ma is összekeverik a különböző ellentmondások jellegét. Az 1956-os ellenforradalom pedig szemlélte''. tető példája volt annak, hogy a belső és külső ellenség minden rést, minden hibát, minden lehetőséget és megoldatlan ellentmondást kihasznál a nép félrevezetésére, a szocializmus gyengítésére, aláásására és - ha lehetőség van rá - megdöntésére. Az ellenforradalom idején az antagonisztikus ellentmondások kiéleződtek egész a fegyveres összetűzésig - az osztályharc legélesebb formájáig - elvezettek azok az ismert körülmények, melyek Magyarországon kialakultak. Az MSzMP Központi Bizottságának az ellenforradalom okairól szóló inély elemzése kiváló példáját mutatja az ellentmondások helyes feltárásának, a konkrét helyzet alapos elemzésének. Az ellenséges elemek kemény megbüntetése. és_a félrevezetett tömegek meggyőzése mutatja azt, hogy a párt és az állam (a nép és az osztélyellenség közti antagonisztikus, továbbá a népen belüli nem ant-agonisztikus) az ellentmondásokat felismerve helyes és eredményes intézkedéseket tett. Mégis elég gyakran - a fenti tanulságok ellenére - tapasztalható, hogy elvtársaink, párt- állami ós egyéb szervezeteink sokszor olyan intézkedéseket követelnek felsőbb szervektől ós alkalmaznak maguk is olyan megoldási módszereket, amikor nem antagonisztikus ellentmondások megoldásáról van szó. Az ilyen követelés és gyakorlat nagy károkat okoz, ellenségeinknek- 3 -________________________________________ r
