Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1959-09-25

A társadalmi tulajdon védelme, a társadalmi bíróságok kertese. a jj0t orité'S mernél l;mitje., hogy úri tökéletes. J-Iz igc.z, oscicom o.z ^ állás "ontőt, de jó lett volna, ha a jelentés e vonatkozóéban elemzőbben vetné fel a kérdést, itt vissza lehou nyúlni az elyexu. orrada om okozta erkölcsi légkörig. Ez párosul olyan dolgokéul, hogy a partszervezőt nem ,e llő befolyá a követke-bében nem tudtuk felérni, hogy a munkások bátran és nyíltan megmondják véleményüket.

Engedjék meg az elvtársak, hogy elmond asm: feobn helyni lehet találkozni olyan jelenséggel, amikor azt mone j-e.,, hogy er e •>. lob aze.ee nincs társadalmi b.troság, mart az emberei nem a-iarjak vulralni, noyy a munkás társukkal ilyen vagy olyan megtorló dolgokat^szabjanak ki. Nem akarom azt mondani, hogy a szatesz ;rvezet totlens-"gén múl in ezeenrya társadalmi bíróságoknak a felállítása.A párt beiolyasának a keraéséhez is vissza lehet nyúlni. Nem mondhatjuk el, hogy a deltát lek minden esetben megértek ezeknek a le brehozasara • Helyt ©leni bein. a j el -.;n üesnei'aat a részét, amikor a párt befolyását igy leszűkíti.

Javasolom, hogyha jártukérben ezt ilyen formán egészítsük ki, különösen akkor. ha © z a -P árt ért ex: e z 1 e t al ap j aul szolgai.

Kovács István elvtárs:

fa A j ;lentés elolvasása után néhány kérdésről szeretném elmondani én is a véleményemet.

Ahol a társadalmi bíróságokról beszél a jelentes nagyon kxhansulyozza, hory a különböző üzemekben, hivat al ok b an milyen kártevések vannak.

■ 3z beszél arról is, hogy milyen keveset teszünk mi azért, hogy ilyenéi: no legyenek, másrészt pedig azt mondja, hogy túlságosan keveset tesznek a pártszervezetek azért meg, hogy ilyenek jó ne legyenek. Nem lehet ezt megengedni az üzemekben, hogy egyik napról a másikra ilyené : megtörténjenek, és akik ezt teszik nem napjak meg a méltó bünterésüket. i!ibben fordulatot kell teremteni, harcoljanak a pártszervesexek ezek ellen és. nemcsak az a zomorü, hogy van, hanem az, hogy ez nem csökken, hanem növekszik.

£ A dolgozók között, különösen a női dolgozók között felvetődik a túl nagy igényesség kérdésé. Minden társadalmi rendszernek hagy bója volt az"," hogy ha az igények rohamosabban nőnek, mint ahogy az lehetséges* he hányják az elvtársak, hogy az igényesség silón vagyok, jó ha höf ^ vekednek az igények és ezt nekünk, komnunistálmák látni kell, hogy;

::.z vibereknv-.k a növekvő igényei jogos, de határt kell szabni és fel kell lépni a lázadást keltők ellen.

Lakás kérdés: Véleménye:.- szerint kissé elhamarkodott dolog volt az olaps merve vetek tygyülé . in foglalkozni a laké. ^-kérdéssel. Zavarokat okozott és viácnenysm szerint osztály ezempoiroből nagyosoat lehetne lépni, mint amilyent ezzel a bejelöntéssel léptünk. Ha nagyobbat lépnénk többet érnénk el. Pártunknak is nagyobbat kellene lepni . Kok kellene hjzni, hanem azt a rendelkezést életbe kellene léptetni. -1 körménynek többet kellene foglalkozni a laké.;.,-átépíti:ezeee 1:krt. Nem is beszélők az állami megóvásokról.

Az emberek anyagi helyzete, rtk ember túlzót ián csak anyagé sz mpontból itóli nee a helyzetei, en. mérik fel, hogy azt a fizetést miért kapták, ez szinte már a szemlélötből is hiányzik. Ez igy van üzomekb un, hivatalok' an. A pártszervezetek nem tesznek semmit azért sem, hogy az, embereknek megmagyarázzák ezt. dolgozod, ezt J:eyod. ,jgyes he- 1 eken nagyon laza a munkaf egyert. m, A sajtónak és rádiónak ezzel többet kellene foglalkozni, hogy m gváltozzon az emberek szemlélete a munkáról.

/áss Henrik elvtárs:

'Néhány gon écl'at az "előtörjesztéshez és a hozzászólásokhoz. A lakosság gondolkodásét sok minden tényező - politikai, nem politikai tényező - befolyásolják, ^z elmek az egyhetes vizsgálata ad megnyugtató képet arról,hogy mennyi a valóságos fejlődés,csak özeknek a vizsgá*

I

_ 3 -15 01

.

5~

r