Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1957-10-08
^ ' ' _p ~ f í .Be Iker .Min. Sok helyes magú lapitást tartalmaz a jelentés, azonban ez a módszer csak arra nyújt lehetőséget, hogy minden pártszervezet magára vegye a benne foglaltakat, konkréten, azonban szükséges lett volna, hogy különböző jellegű párt szervezetéknél tett vizsgálatokat tartalmazzon. A közömbösségre való tekintettel - a párttagság, amikor a létkérdésről_ volt szó igen aktiv volt, most amikor a politikai törnegmurka fontosságáról van szó lényegében a párttagság semmit sem tesz, arra az álláspontra helyezkedik, hogy van egy munkásőrség egy karhatalom stb. az majd vigyáz. A párt uj vezetési stílusa érdekében a párt felső vezetésének raa jobb a kapcsolata a tömegekkel mint a kerületi pártbizottságoké, pártszervezeteké. Nyilván ez összefügg az apparátus kis létszámával és azzal, hogy az elvtársak túl vannak terhelve. A burkolt áremelés kérdéséhez szólva meg kell mondani, hogy ez a párttagság különböző rétegeire másképpen hat. Egyik része azt látja, hogy a szavak és tettek között különbség van. Itt látni kell, hogy a párttagság egyrésze nincs tisztában a gazdasági kérdésekkel és olyan következtetésekre' jutnak, hogy a párt fölső vezetésének politikai irányvonala és a gyakorlat között ellentét van és ez a párttagokat bizonyos fokig passzívvá teszi. Azzal is egyet lehet érteni hogy ez a passzivitás az elmúlt hó- 3^ napokban azért mutatkozott meg erősebben - mert ez a nyári hónapokra való tekintettel szinte törvényszerű. /~n Az alapszervezeteknél egy két dolog ellentétes irányban hat. A személyi ügyek lezárása összefüggésben van a párt fegyelem lazulásával. A nem egyenlő mércével való mérés sokszor kihatással van a párttagságra, a másik kérdés az, hogy voltak a pártban emberek, akik éveken keresztül mellőzöttek voltak, ez két a sérelmeket úgy gondoltuk az oktatás előkészítésénél eltudjuk oszlatni olyan formán, hogyezeket az elvtársakat bevontuk a munkába és ez nagyon jó hatással volt az elvtársakra, és úgy gondoljuk hogy ez is elő fogja segiteni a közömbösség elleni harcot. Nomesné elvtársnő Igazságügyininisztárium Véleményem szerint a párttagság aktivitása az egyes pártszervezetekben elsősorban a párt vezet őség; aktivitásán függ. Meg kell nézni a gyakorlatban hogyan néz ez ki. Nálunk van egy 5 tagú pártvozetőoég, ahol ahogy x-\ szokták mondani én képviselem a dolgozókat. Nekem az a véleményem, hogy központilag kellene intézni a párttitkárok ügyét. Én nem gondolok teljes _ f üggetlenitésre de a napi munka mellett ez nem megy. Amikor hozzáfogtunk a partoktatáshoz f Imerültek problémák és el is mondtuk kollégiumon, de ott az illető főosztályvezető kétszer is azt mondta hogy "ez valótlan". Az eredmény m: lett, hogy behívta a pártcsoport bizalmit hogy miért nem csinálnak ők valamit. Én helytelennek látom, hogy a pártbizottság csak állami vonalon foglalkozik a minisztériumokkal és akkor is csak a főosztályvezetőn keresztül. Ilyen körülmények között nyilvánvaló sem a párttagok sem a dolgozók nem mernek véleményt mondani. Srősiti-e az aktivitást, hogy pld. lezárnak elvtársaknak ügyét olyan formám, hogy ki kell menni a minisztériumból, majd két hét múlva olyan határozat jön hogy maradjon, majd ismét úgy döntenek hogy mégis ki kell menni. Nem ártana azt napirendre tűzni, hogy a hivatalvezetők hogyan politizálnak. Legfőbb ideje volna egy kicsit elővenni a kommunista vezetőket, ez sokat segítene nekünk a munkában. A munkafegyelem na ;yon rossz, ha a párt szervez :>t foglalkozik vele és rászorítja a szakszervezetét is ezzel még nincs megoldva, mert a szakszervezetnél megáll az egész, mert hivatalosan nem foglalkoznak vele. Olyan jövés-menés van a minisztáriumban egész nap, és azt várják, hogy a népszerűtlen feladatot vállaljuk mi a hivatalvezetés, pedig nem csin ilsemmit. Qv mmmmmmmamimmmmmM ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /
