Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)

1985-02-23

mai megítélésében jelen van mind az idealizálóaás, a torzulások mentegetése, mind a hibák egyoldalú hangsúlyozása.

Meggyőződésem, hogy az ötvenes évek valóságos értékelése és az eszmei tisztázás csak a folytonoság és a szakitás egységének szellemében képzelhető el, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának és az MSZMP-nek az ellenforradalom leverését követő, 1956-os decemberi határozatának ma is érvényes szellemében.

A történelem formálói a néptömegek, ám a történelem tanulságai közé tartozik, hogy a néptömegeket ideig-óráig be lehet csapni, elemi érdekeik ellen lehet fordítani, kihasználva leszebb vágyaikat és reményeiket, össze lehet kapcsolni a jó ügyet, a nemes célt a legrosszabb eszközökkel. A nép és tőle elszakadt vezetői felelősségének mértéke azonban nem azonosítható. Amikor uj nevet vett fel pártunk, egyben hitet tett a magyar kommunista mozgalom teljes forradalmi hagyományának folytatása mellett.

Ugyancsak sokan teszik fel ma a kérdést: mikor volt nemzet a nemzet, mikor volt azonos önmagával? Fontos, elhanyagolhatatlan dillemák ezek, és észre kell vennünk, hogy mögöttük a hol tartunk, merre tartunk, a perspektíva problémája rejlik. S ez megint csak, megint nem történészek, irók, nemcsak az ő, hanem a tömegek ügye, ideológiai kérdés, amelyre helyenként nacionalista válaszok is születnek. Az ezzel szembeszegezett dinamikus marxista nemzet és magyarság fogalom elválaszthatatlan a szocializmustól.

A nemzet ugyanis nem valamiféle egyszer s mindenkori föld rajzi, demográfiai adottság. Még csak nem is egyszerűen nyelvi, kulturális közösség, amelybe beleszületünk. A szocializmus a nemzetteremtés. Történelmi folyamat, olyan alkotó, épitőmunka, mellyel azonosulva lehetséges csak magyarb í> j

_____ _ —_____________________i- f

i ,- 58 -