Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)

1985-02-23

r—— YlÉÍ liil?'-■mm '-v - - • ■■ A kerületi pártértekezlet helyesli, hogy az irányelvek kiemelten foglalkoznak a gazdasági építőmunka kérdéseivel. Megítélése szerint a kritikus elemzés, a célok és feladatok megjelölése jelentős mértékben elősegítette, megalapozta a vitákat. Megállapítja, hogy a véleményt nyilvánítók többsége reálisan ítéli meg a gazdasági helyzetet, elismeréssel szól az erőfeszítésekről és az elért eredményekről, felelősen tesz javaslatot a megoldandó feladatokra. A pártértekezlet egyetért azzal, hogy a jövedelmezőbb gazdálkodás legyen a gazdasági cselekvés normája. Ennek érdekében javítani kell a munka szervezettsé­gét, a fegyelmet, a kulturáltságot, az alkalmazkodó és vállalkozó készséget, a tép vállalatok közötti együttműködést. Nélkülözhetetlennek tartja a vállalati kezdeményezések mellett olyan központi fejlesztési koncepciók kidolgozását, érvényesítését, amelyek megelőzik és nem csak követik a szükségleteket. A pártértekezlet támogatja a nagyobb hatékony­ságra, a felelős gazdálkodásra, a hanyagság, meggondolatlanság visszaszorítására irányuló elképzeléseket, javaslatokat. Minden kommunista alapvető feladatának tartja a társadalmi érdekek képviseletét, érvényesítését, a napi teendők példa­mutató ellátását. IV. FEJEZET Az irányelvek vitáiban kiemelt figyelmet kapott az életszínvonal és az életkörülmények alakulása, a szociálpolitika eredményességének megítélése. A párttagság összességében tudomásul vette az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására tett intézkedések szükségességét,de azok társadalmi méretű teljesüléséről megfogalmazott minősítést sokan vitatták. Jelentős eredményként értékeltéka 40 órás munkahét bevezetését. Megerősítették, hogy a szociálpolitika legfontosabb célját — a szociális biztonságot, a munkateljesítménytől független társadalmi egyenlőtlenség mérséklését — sikerült elérni. Egyöntetű vélemény volt azonban az is, hogy a gazdasági élettel összefüggő változások növelték a társadalmi feszültségeket, a nyugdíjasok, a fiatalok, a bérből és fizetésből élők körében az életszínvonal-csökkenés, vagy stagnálás jelei tapasztalhatók, amely hatással volt a társadalmi aktivitás alakulására is. Érzékelhetően nőtt a kritikusság, a fogyasztói árérzékenység, különösen a reálbérek csökkenése miatt. Sokan hiányolták a célok eléréséhez szükséges eszközök, módszerek említését, az egész társadalomra vonatkozó komplex szociál­politikai program kidolgozását. A párttagság úgy ítélte meg, hogy következetesen érvényt kell Szerezni az irányelvekben kifejtett céloknak. Javasolták, hogy a munkajövedelmek alakulására kell a nagyobb figyelmet fordítani. Ezzel el kell érni, hogy az anyagi érdekeltség a gazdasági munka minden területén összhangban legyen a munka társadalmi értékével. A hozzászólók jelezték, hogy a teljesítménnyel arányban álló jövedelem differenciálódással együtt el kell ismerni a jövedelem­­különbségek megjelenését a felhasználásban, a fogyasztásban, az életszínvonalban is. Többen javasolták a dokumentumokban hangsúlyosabban különválasztani a teljesítményekhez kapcsolódó jövedelempolitikát és a szociális juttatásokat, a hatékonyság növelése és a célzott szociálpolitika tudatos alakítása érdekében. Sokan ítélték meg kritikusan a nyugdíjasok helyzetét, kérték dokumentumokban rögzíteni a nyugdíjak reálértéke megőrzésének szükségességét. Többen javasolták a nyugdíjrendszer feszültsé­geinek, ellentmondásainak elemzését és az ezek feloldását biztosító intézkedések kezdeménye­zését. j ZQft 7 /

Next

/
Thumbnails
Contents