Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1985-02-23
Az elmúlt öt évben 2223 fő került ki a pártból. El- sát. A káderpolitikai alapeve , a armas hunyt 1001 elvtárs, kilépett 633 fő, pártfegyelmi mény értelmezése egységesebbe, gyakorta, elfoeljárás keretében szűnt meg 589 fő tagsága. A ki- gadtatása általánossá vált. a ermun a an eo lépések indoka a magasabb életkor és az ezzel térbe került a követelmények minőségi érvényé járó betegségek, a tagsági dij és a párttagsággal sítése, nagyobb súlyt kapott a po i1 ai a más járó kötelezettségek nem vállalása. Mindössze 6 fő ság, összhangban a konkrét munkafe a a oz szu lépett ki azért, mert a párt politikájával nem értett séges magasszintű és korszerű szakértelemmel es egyet. vezetői képességekkel. Feszültségeket okozott, a ka-Törlésre 342 fő került. Oka a pártélet hosszan tartó dermunka eredményességét csökkentette, hogy a elhanyagolása, tagdíjfizetés megtagadása, illetve követelménytámasztás elsősorban a magasabb vénem vállalása, az átjelentkezési kötelezettség elmu- zetői állásúak körében, főleg az új kinevezések solasztása. A törlések túlnyomó többsége a nyugdíjba rán érvényesült. A párt-, az állami- és tömegszervonulást követően az átjelentkezési kötelezettség vezetek káderterveinek összehangoltsága nem jatudatos elmulasztása miatt történt. vult kellően. A párt-, társadalmi szervezetek választott tisztség-5. A pártfegyelmi munka tapasztalatai viselőinek nagy többsége munkája során folyamatosan élvezte választóinak bizalmat es tamogatasat, A pártfegyelem alakulása a kerületben elfogadható. politikai feladatait eredményesen látta el. Bővült Az elmúlt öt évben a pártfegyelmi büntetések szá- a vezetö testületek tagjainak elméleti-ideológiai felma: 817, ez a párttagság 3°/o-a (10,4%-kal több, készültsége, politikai-mozgalmi ismerete, tapasztamint az előző időszakban volt). Pártbüntetésre |ata számos tisztségviselő még mindig túlzottan- az esetek többségében - az állampolgári fegyel- ragaszkodik a hagyományokhoz, rutintevékenységmet sértő és a magánéletben mutatkozó erkölcsi bez nem törekszik ismereteinek korszerűsítésére, vétségek miatt került sor (648 párttag, összes nem megfeielő a kezdeményezőkészsége. Néhány pártbüntetések 79,3%-a). E vétségek közül legna- helyen tapasztalható volt a szükségszerű változágyobb súllyal a társadalmi tulajdonban okozott kár, sokkal szembeni értetlenség, bizonytalanság és aga munka- és szolgálati fegyelem megsértése, az er- godalommal magyarázott elodázási törekvés, ellenkölcstelen magánélet és magatartás szerepel. A js pártfegyelmi vétségek közül a legsúlyosabbak a párt ^ á||amj. gazdasági vezetők munkája a feladaeszméivel, politikáját, határozatait sértő megnyilvá- tok növekedésével összhangban fejlődött, többsénulasok, cselekedetek. A kerületben viszonylag ala- gük munkakörének ellátására alkalmas, rendelkecsony az ilyen vetsegek miatt kiszabott pártbün- zjk a beoSztáshoz előírt szakmai és politikai ismeetesek szama. A part politikájának nem megfelelő retekke| É,etmódjuk és magatartásuk a szocialista kepviseleteert, a parthatarozatok végrehajtásának erkö|csj normakka, összhangban alakult, elenyésző e'mu'asztasaert az ot ev alatt a kerületben nem hanyadukna| következett be kisiklás, visszaélés a tartant fe elossegrevonas. Ez utal a partszerveze- bizalomma(. A vezetöi, szakmai munka mellett jetek libera zmusara .s. A partvetsegek többségét |entös hán aduk vá)lalt társadalmi) politikai megbi. a 40 ev alatt., 10 eves párttagság, viszonnyal meg zatásokat, ezzei növelték közéleti elismertségüket, nem rendelkező fizikai dolgozok követtek el. befolyásukat A pártszervezetek fegyelmi munkája fejlődött. Szák- A magasabb vezetőt álldmány cserélődése jelentős hréaP°f h a vizsgalatok, megála- mértékü í0|, a2 , éga2atokban ^ ü)onnan pozottabbak a fegyelmi döntések. Gond, hogy a kinevezettek dinamizmusára úiitókészséaére feleík9vaelrtuv»i!,í9eekk "“T $eiem‘ ttssenz téréaáSy:' kt o a'rí^ei’srs té,. , . a tcocmci. ivem a fe|tete|ek az mdokolt kádercserékre, a követelvrézrétek rénvellf iiréré.aréem’ "tényeknek megfelelő vezetők beállítására, fiataltrntéktétér 9y 5 ( H g' i a H ,ásra A kádercserék eredményeként is növekedett alkalmaznak a -S““ ,BlkéSZ|ÜI|Sf.ge' iaVÜ" , .. x vezetokeszsege. Továbbra sem megfelelő a vezegyelmi Bizottsága eredmenyes munkát végzett. Te- ,■ u.„ _ - .. . . . ■ . . vékenységét a következetesség és humánum jel- S?" 8 n0k est a ,f|a alok aranya- A feze to, munlemezte. Észrevételei, vizsgálatai megalapozottak “7“ ®ru|eten W korosztályra koncentvo(tak a a H ralodnak, hiányzik a generációs egység. A pályázati rendszer, a meghatározott időre történő ve-6. A káderpolitikai munka tapasztalatai zetöi kinevezések kezdeti tapasztalatai kedvezőek. Jelenlegi gyakorlata nem ösztönzi a nők és a fia- A kerületben működő párt-, társadalmi-, állami-, gaz- talok vezetővé válását. dasági szervezetek a káder- és személyzeti mun- Az állami személyzeti és kádermunka tartalmában, kát a párt káderpolitikai határozatának megfelelően módszereiben fejlődött, tervszerűbbé vált. Szélevégezték, elősegítve a politikai célok megvalósitá- sedett a kádermunka demokratizmusa, ezt jelenró ró f
