Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1985-02-23
az egy óvodai csoDortra illat óvonók és különböző pedagógiai, szaktárgyi kísérletekben, gyermekek száma p ' ve egy ovonöre jutó kutatásokban. A tantervekkel, tankönyvekkel, óralátottsáa színvnnaiánaró 'S 6 osf?,tette az óvodai el- tervekkel kapcsolatos szakmai vitákban, a családdal nak további iavniácát ,an® °munkatudatoss^í%‘ val° együttműködésben, az oktató-nevelő munka emelkedő f' í*' nevelési Pr°9ram végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek méltó ererimánv, ró .""^valósításával figyelemre megteremtésében jelentkeztek az országosan mega szokásró uró ! ♦ S f a közösségi nevelés, levő gondok is. Fokozódott a tantestületek önállókészités torán mí e#esztóse ®s az iskolaelő- sága, az iskolákban kezdeményezőbb a pedagógiai készítés terén. Mindezt elősegítette az óvodákban légkör. szpróozoróárró Jrók°l8kban. do'?oz°, Peda9Ógusok A kerület közoktatási intézményei jelentős erőfeszí-A kfiriiioti ái» if 6 ony e9ydttrr|9ködése. téseket tettek a világnézeti, politikai, erkölcsi nevelés nak mán ta!ános akofak oktató-neve lő munkájá- eredményesebbé, tudat osabbá tételéért. A törekvétanni t szinvona a számos kerületen kívül lakó sek, a nevelő munka eredményességét rontotta, hogy ciiiua°-/»|V0*"’ róróftróf dem°9raf'ai hullámmal páro- a társadalmi, politikai, világnézeti alapokkal foglalu °®„ etteitóhet a pedagógusokra, kozó tantárgyi programok erőtlenek, a zsúfolt tanán 'S ° ró ró 3Z altalanos >sk°lai tanulócsoportok anyag alig teszi lehetővé a világnézeti szintetizálást, agos e szama és alig csökkent az egy osztály- Továbbra sem sikerült előre lépni a szaktárgyakeremre jutó tanulócsoportok száma. Az oktató- keretében folyó világnézeti és politikai nevelőmunka nevelő munka Igyekezett lépést tartani a korszerű lehetőségeinek kihasználásában, oktatás növekvő követelményeivel. A nevelő munka Differenciáltabbá vált a fizikai dolgozók gyermekeieredményességét mutatja a középfokú oktatási in- vei való törődés és foglalkozás. A gimnáziumokban tezményekben továbbtanulók magas aránya - a korábbinál nagyobb teret, tartalmi és szervezeti (gyakorlatilag 100%). A továbbtanulók 54%-a gim- lehetőségeket kaptak a tehetséggondozással kapnáziumban, 30%-a szakközépiskolában folytatja ta- csolatos törekvések. nulmányait. A kerület három gimnáziuma őrzi a A kerületben működő két felsőfokú oktatási intézhagyományokat. A kivívott tekintélynek, jó hírnévnek mény törekedett az oktató-nevelő munka színvonalámegfelelően, azt öregbítve eredményes munkát nak emelésére, a szélesebben felfogott értelmiségvégeztek. Diákjai kiemelkedő eredményeket értek el képző funkció érvényesítésére. Több éves feladatot az országos tanulmányi versenyeken, pályázatokon. jelentett a szervezeti korszerüsités és a felsőoktatás Feladatuknak megfelelően tanulóikat az országos távlati fejlesztési programjának kidolgozásában való átlagot meghaladó szinten készítették fel a felső- részvétel. Széles körben folyt vita a távlatokról, fokú továbbtanulásra. Ezt bizonyítja, hogy a kerületi az általános helyzetelemzésről, a felsőoktatási gimnáziumokban érettségizettek mintegy 70%-a struktúra egészéről. A viták során sokszor élesen tanul tovább egyetemen, vagy főiskolán. A fakultatív ütköztek a távlati fejlesztés elvi céljai az ettől tárgyak adta lehetőségeket felhasználták olyan isme- néhány esetben eltérő értékeket támogató társaretek nyújtására is, amely biztosítja, hogy a gimná- dalmi és belső intézményi gyakorlattal. így az okziumi képzés reális elhelyezkedési lehetőséget nyújt- tatás érdemi korszerüsitése a vártnál és az indoson azoknak is, akik nem tanulnak tovább. koltnál lassabban haladt. A kerületi szakközépiskolák, szakmunkásképző és A felsőfokú oktatási intézmények jelentős tudoszakiskolák továbbra is elsősorban hiányszakmákra mányos munkát is végeznek. Megkezdődött a tanképeznek szakembereket. Jelentős erőfeszítéseket széki kutatóbázisok integrálása, a kapcsolatok tettek azért, hogy csökkenjen a főváros szakember továbbfejlesztése a kutató-fejlesztő intézetekkel utánpótlási gondja. Növelték a beiskolázott tanulók és a gyakorlattal. Ma még azonban csak kezdeti számát, új osztályokat szerveztek, beindult a textil- eredmények tapasztalhatók, ipari szakmunkásképzés, a profiltisztítással több Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jelentős egészségügyi szakdolgozó kiképzése vált lehetővé. szervezeti korszerűsítésre került sor. Az egyetem Munkájukat nehezítette, hogy többségük beiskolá- új karral bővült, intézetek és tanszékcsoportok zási problémával is küzdött. A végzett diákok nagy jöttek létre. A vitákat kiváltott korszerűsítés során többsége a szakmájában helyezkedett el, vagy annak az egyes feladatok végrehajtása számos feszültséget megfelelően továbbtanult. Az iskolák a korábbinál indukált és hatással volt az egyetemi közvéleménynagyobb arányban vettek részt a felnőttképzésbeh. re. Ehhez járult az ELTE rekonstrukciójának elhú-A közoktatás területén központi feladat volt a tan- zódása, mely károsan befolyásolta az oktató-nevelő tervi korszerüsités, az ötnapos tanítási rend kiala- munka eredményességét, az egyetemi közhangukítása, a kerület közoktatás-irányításának szervezeti latot. A hallgatók tanulmányi munkájának, fegyelátalakitása. Előtérbe került a képzés, az iskola kö- mének színvonala karonként és szakonként változó, zelitése a társadalmi, gazdasági feladatok szabta a követelménytámasztás nagymértékben eltérő volt. igényekhez. Jelentős volt a rövid- és középtávú Csökkent az intézmény nevelőmunkájának hatása fejlesztéssel összefüggő feladatok megoldása. A ke- a hallgatókra, gondot jelez a KISZ-szervezet polirület pedagógusai közül többen vettek részt aktívan tikai és szervezeti befolyásának alacsony volta. " ft ró 2 0