Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1985-02-23
szerepük elenyésző. Hozzájárultak a fizikai létszám szerek továbbfejlesztése csak kis mértékben volt megtartásához, a csökkenő létszám miatt kieső ter- hatással a munkaerő-gazdálkodásra. A vállalati szermelés pótlásához, a kapacitások jobb kihasználá- vezőmunka hozzájárult az ésszerűbb munkaerősához. Nem alakult ki kellő összhang a túlmunka felhasználáshoz, de a hatékony foglalkoztatás köve-és többletjövedelem között, nem különül el megfele- telménye nem érvényesült maradéktalanul. Ezt a lően a fő munkaidőben és munkaidőn kívül végzett bér- és keresetszabályozás sem segítette megmunka, számos helyen nem megnyugtató a belső felelően, szabályozás és az elszámolás gyakorlata. így működésük - kétségtelen eredmények ellenére - fe- f) A kerületi dolgozók bérének és keresetének szültségek forrásává vált. alakulását a vállalatok közötti nagymértékű differen-Az önálló gazdasági munkaközösségek döntő ciálódás jellemezte. Ezt nem minden esetben tátöbbsége szellemi szolgáltató tevékenységet végez. masztja alá a népgazdasági célok eléréséért kifej-A vállalkozók többsége a szakmájukban élenjáró, tett munka eredményessége. A vállalatok többséa munkahelyükön szakismeretüket teljesen kihasz- généi a jövedelmek csökkenése vagy kismértékű nálni nem tudó műszaki értelmiség köréből kerül ki. növekedése azt fejezi ki, hogy a gazdálkodási fel-A tanácsi és szövetkezeti iparvállalatoknál létre- tételek és a szabályozók szigorodását jobb munkáhozott szakcsoportok, átalány elszámolásos rész- val csak részben sikerült ellensúlyozni. Egyes gazlegek, kisszövetkezetek hozzájárultak a lakossági dálkodók évről évre jelentősebb erőfeszítések nélkül ellátás javításához és a munkaerő megtartásához. tudták növelni a vállalati jövedelmeket, jelentősebb A kereskedelemben és vendéglátásban bevezetett monopolhelyzetből adódó piaci pozició kihasznájövedelemérdekeltségi és költségtérítéses rend- lásával a költségnövekedések teljes mértékű átszer, a szerződéses és bérleti üzemeltetés tapasz- hárításával. talatai kedvezőek: a vállalati költségek csökkentek, A gazdálkodók többségénél a fizikai dolgozók kerekövetkezésképpen a nyereség, a dolgozók jövedelme setnövekedése meghaladta a nem fizikai állománött. Ezek az új formák jól szolgálták a gazdasági nyúakét. A keresetek a béreknél dinamikusabban célok megvalósitását, közvetlenebb érdekeltséget emelkedtek, igy növekedett a mozgórész aránya, teremtettek a fogyasztói igények jobb kielégítéséhez. Az átlagosnál jobban nőttek a keresetek a kísérleti A vállalkozók döntő többsége kötelezettségeinek jövedelemszabályozásba bevont vállalatoknál. Nem elegett tett. sikerült előbbre lépni a vállalaton belüli differenciált bér- és jövedelemelosztásban. e) A kerület munkaerőhelyzetének alakulásában a fővárosra jellemző tendenciák figyelhetők meg. Folyamatosan csökkent a fizikai dolgozók, valamint 2. A kerületben működő vállalatok, a müszaki értelmiség száma. szövetkezetek, intézmények gazdasági ( A tevékenységet veszélyeztető munkaerőhiány póttevékenységének fő jellemzői lására az építő- és nyomdaipar területén konkrét intézkedéseket (külföldi munkaerő bevonása, szak- A kerületi gazdálkodó egységek szinte a népgazdamunkásképzés indítása, szociális feltételek javítása) ság teljes keresztmetszetét reprezentálják. Fontos tettek. Ennek ellenére a több műszakos munka- szerepet töltenek be elsősorban a beruházási folyahelyeken, a szakipari tevékenységekben a feladatok matban, a külgazdasági kapcsolatokban, a lakosság elvégzése nehézségekbe ütközik. ellátásában, a szolgáltatásban, a termelői igények Munkaerőgondokkal küzd a kiskereskedelem és né- kielégítésében, hány szolgáltató szervezet. Azokon a helyeken, ahol valamilyen módon (kísérleti jövedelemszabályozás, a) A kivitelező építőipari vállalatok tevékenysé-VGM-ben való részvétel) többletjövedelem szerzé- gében bekövetkezett elmozdulások iránya alapsére nyilt lehetőség, a munkaerő-elvándorlás csők- vetően megfelelő, a változás mértéke és minősége kent. azonban nem kielégítő. A népgazdasági változások-A népgazdasági céloknak megfelelő, tervszerű kai összhangban az építési kereslet folyamatosan munkaerő-átcsoportosítási kezdeményezések cse- csökkent, szerkezete átalakult. Tartósan módosult kély eredménnyel jártak, nem javították a munkaerő- a beruházási és a fenntartási épités aránya, nőtt ellátottság színvonalát, minőségi összetételét. A ki- az élőmunka-igény. A változások a kerületi kivitelező alakult munkaerőhelyzet több vállalatnál (épitőipar, épitőipari vállalatokat érzékenyen érintették. A korkereskedelem) a munkaszervezés és munkafegye- szerű technológiával és gépi kapacitásokkal renlem javításának konkrét akadálya. delkező vállalatok nehezen tudtak alkalmazkodni A munkaerőgazdálkodás nem javult a szükséges a módosult épitési struktúrához. Ez különösen a mértékben: a hiány mellett felesleg is jelentkezik. speciális feladatra, nagyberuházásra, vagy szűk szak-A munkafegyelem, a foglalkoztatás hatékonysága területi munkára felkészült vállalatoknál okozott áttovábbra sem kielégítő, ma már sok fegyelmezetlen- meneti gondokat. A munkaerő területi mobilitási ség szokásjoggá vált. A belső érdekeltségi rend- készsége, és ebből is következően a vállalatok létfaOQ . ./ I
